Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

KEMÉNY JÁNOS Baja város közoktatásügye a tanfelügyelő közigazgatási bizottsághoz intézett jelentéseinek tükrében 1876-1890

közzé. Ezek alapján bővebben oktatták a neveléstant, a tanítástant és a tanítási módszertant, és több időt fordítottak a gyakorlati képzésre is. A fenti tanterveket a 6740/1880. VKM és a 12.025/1890. VKM számú rendelettel a selyemhernyótenyésztés, a 35.882/1887. VKM számú rendelettel a szőlőművelés, a 31.752/1889. VKM és a 34.205/1890. VKM számú rendelettel okszerű méhészettel egészítették ki.

29 Az elemi népiskolában csak képzett tanítókat lehetett alkalmazni, a felső népiskolában és a polgári iskolában pedig csak olyan okleveles tanítók taníthattak, akik ezen iskolák tantárgyainak és tanítási módszereinek ismeretéből egy hivatalos bizottság előtt külön vizsgát tettek. A népoktatási törvény kiadásakor már működő, de nem tanítóképzőkben képesített tanítókat az 1870-es évek közepéig különböző kiegészítő tanfolyamokon képezték tovább. Az 1880-as évektől a magyarul nem tudó tanítók magyar nyelvi oktatása lett a kiegészítő tanfolyamok fő feladata.

30 Felsőfokú szakoktatás Az 1870-ben megszervezett középiskolai tanárképzés még megoszlott a tudományegyetemek bölcsészkara és a - reáliskolák vonatkozásában - a műegyetem között. Ez a helyzet 1873-ban változott meg, amikor a bölcsészkarok mellett három ( gimnáziumi, reáliskolai, kereskedelmi iskolai ) szakosztályban szervezett tanárképző intézetek alakultak.

31 A tanfelügyelői rendszer működése Az oktatási intézmények felügyeletéről, a tanfelügyelők jogállásáról és feladatairól az 1876. évi 28. törvény rendelkezett. A törvény szerint a népiskolaügy közigazgatását a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a neki ebben a tekintetben alárendelt törvényhatóságok, azok közigazgatási bizottságai, a tanfelügyelők, a községi hatóságok végzik az 1868. évi 38. törvény, valamint a közigazgatási bizottságról szóló 1876. évi 6. törvényben foglaltak figyelembevételével.

32 A tanfelügyelő kinevezésére, jogállására és teendőire vonatkozóan az 1876. évi 28. törvény a következőképpen rendelkezett: A tanfelügyelőt mindenkor a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki az oktatáshoz és a közigazgatáshoz egyaránt jól értő, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező személyek közül. A tanfelügyelő 29 MÉSZÁROS, i.m. 75-76. - Az 1869-es tanterv szerint a 3 évfolyamos tanítóképző intézetekben neveléstan, oktatástan, tanítási módszertan, tanítási gyakorlatok; magyar nyelv és irodalom; német nyelv; történelem, földrajz, alkotmánytan; természetrajz, fizika, kémia, mezőgazdaságtan, kertészet; számtan-mértan; ének-zene; rajz, szépírás; testgyakorlás tantárgyakat oktatták. 30 Mo. tört. Bp., 1979. 2. k. 1404-1405. 31 Uo. 1406-1407. 32 Az 1876. évi 28. törvény 1. §.