Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

KEMÉNY JÁNOS Baja város közoktatásügye a tanfelügyelő közigazgatási bizottsághoz intézett jelentéseinek tükrében 1876-1890

Ez az iskolatípus, szemben a felső népiskolával, gyors virágzásnak indult, mert a parasztság felső rétege és a kispolgárság számára megfelelőnek bizonyult. A polgári iskola képesítést nyújtott, és a továbbtanulást sem zárta ki, ezáltal az említett társadalmi rétegekhez tartozók felemelkedését is lehetővé tette. 1876-tól 1890-ig a polgári iskolák száma az országban csaknem a háromszorosára emelkedett. Ezek több mint fele leányiskola volt. A polgári 5. és 6. osztályai - mivel elvégzésük képesítésben nem nyújtott többet, mint az első 4 osztályé - általában elsorvadtak, amin az sem segített, hogy 1881-től szaktanfolyamokat igyekeztek hozzájuk kapcsolni.

2 Az ipari pályára készülők számára az ipartanmühely

, egy bizonyos iparág elsajátítására volt szervezhető. A polgári iskola 4. osztályába lépő fiúkat vehették fel, akik a polgári iskolai közismereti tárgyak mellett 3 év alatt a felvett szakmát megtanulták, és a polgári iskola 6. osztályából mint művelt iparostanoncok vagy kezdő iparossegédek léphettek ki. Azokat, akik mielőbbi kenyérkeresetre kényszerültek, a polgári iskola után a 20.372/1877. számú közlekedésügyi miniszteri rendelet alapján a vasúti gyakornoki, a 28.115/1879. BM számú rendelet alapján a belügyminiszteri segéd- és számtiszti, a 628/1879. FM számú rendelet alapján a megyei segéd- és kezelői, továbbá a postaés távirdai állások várták. A 34.505/1879. PM számú rendelet az adó-, vám-, fogyasztási, pénz- és adóőrségi, dohánymonopóliumi, lottó-, só- és bélyegzőhivatali szolgálatok ellátását is lehetővé tette.

24 Középszintű szakoktatás A középkereskedelmi iskolák első állami szervezeti szabályzatát 1872-ben adta ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter. E szerint ez az iskolatípus háromévfolyamos. Az első osztályába azokat a fiúkat vették fel, akik elvégezték a gimnázium, a reáliskola vagy a polgári iskola 4 osztályát, tehát legalább 14 évesek. Tananyagában éppúgy szerepeltek közművelődési, mint szakmai tantárgyak. A harmadik osztály végén a tanulók záróvizsgát tettek. A középkereskedelmi iskolák a 28.093/1884. VKM számú rendelettel kaptak új tantervet, amely 1885-ben ismét változott, amennyiben ekkortól a francia nyelv második kötelező idegen nyelv lett. Az erről rendelkező 29.801/1885. VKM számú rendelet magában foglalta mind az alsó fokú kereskedelmi iskolák, mind a középkereskedelmi iskolák tantervét. Az 1885. évi tanterv szerint "a középkereskedelmi iskolák szakiskolák ugyan, mindazonáltal a külkereskedelmi szakra szorosan tartozó ismeretek mellett az ide sorozott tanulónak a közép és polgári iskolák négy alsó osztályában megkezdett általános ismeretei kiegészítéséül és szaktanulmányai alapjául szolgáló általános 23 Mo. tört. Bp., 1979. 2. k. 1402.; - A 6364/1889. VKM számú rendelet "A középtanodából a polgári iskolába való átlépést" szabályozta. 24 KISS, i.m. 72-73.