Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

KEMÉNY JÁNOS Baja város közoktatásügye a tanfelügyelő közigazgatási bizottsághoz intézett jelentéseinek tükrében 1876-1890

Ebbe az iskolatípusba az elemi népiskola 4. osztályának elvégzése után léphettek a leányok. A felsőbb leányiskola egy előkészítő osztályból, négy középszintű osztályból és két évfolyamos továbbképző osztályból állt, tehát összesen 7 évfolyamos volt. 1879-től hatosztályossá alakították és új tantervet kapott, majd 1885-ben újból átrendezték a tananyagát. A heti óraszám a testgyakorlatokon kívül az első osztályban 24, a többi osztályban legfeljebb 28, a rendkívüli tantárgy idejét is beleszámítva 30 óra volt. 1887-től az alsó 4 osztályt több helyen önállóan is megszervezték. Erre a hivatkozott VKM rendelet is lehetőséget adott.

20 A polgári iskola létesítéséről az 1868. évi 38. törvény 67-69. §-ai rendelkeztek. Az 5000 lakosúnál nagyobb települések állíthatták fel, ha megvolt hozzá a megfelelő anyagi erejük. Ez az iskolatípus az elemi népiskolai tananyagot meghaladó gyakorlati műveltséget nyújtott. A polgári iskola első osztályába a négy elemit végzett tanulók kerülhettek, fiúknak hatosztályosra, lányoknak négyosztályosra tervezték, heti 24 órás képzéssel. A fiúk az első 4 osztályban a latin nyelvet kivéve ugyanazt tanulták, mint a reálgimnáziumok hasonló osztályaiban. így a polgári első 4 osztályát elvégzett tanulók egyszerű különbözeti vizsgával bármilyen irányú továbbképzésre jogosultak voltak. Az 5. és 6. osztályban lényegében a középiskola felső tagozatának tananyagát adták elő rövidített formában. Ennek a két osztálynak az elvégzése sem képesített azonban többre, mint az első 4 osztályé. Az 1869-ben kiadott első polgári fiú- és leányiskolái tanterv után a 25.409/1879. VKM számú rendelet új tantervet adott a polgári fiúiskoláknak.

21 A polgári leányiskolák számára a 29.000/1887. VKM számú rendelet adott új tantervet. A leányoknak lényegében ugyanazok a tantárgyak voltak kötelezőek, mint amit a 25.409/1879. VKM számú rendelet a fiúknak írt elő, csak alacsonyabb óraszámban. Az eltérés csupán annyi volt, hogy a leányok alkotmánytan és jogi ismeretek helyett egészségtant és kézimunkát tanultak, a rendkívüli tantárgyak közül pedig kimaradt a latin.

22 20 MÉSZÁROS, i.m. 57.; A mo-i népoktatásügy ... Bp., 1898. 2. k. 242. - A 28.999/1887. VKM számú rendelet szerint a hatosztályos felsőbb leányiskola rendes tantárgyai a következők: hit- és erkölcstan; magyar nyelv és irodalom; német nyelv és irodalom; francia nyelv és irodalom; történelem / világ- és hazai történelem /; földrajz; számtan és mértan; természetrajz; vegytan; természettan; gazdaságtan; egészségtan; a neveléstan alapfogalmai; ének; rajz; írás; női munkák és testgyakorlás. Rendkívüli tantárgy volt az angol nyelv és irodalom. 21 Mo. tört. Bp., 1979. 2. k. 1400.; MÉSZÁROS, i.m. 57. - A fiúk a polgári iskolákban kötelező tantárgyként a következő tantárgyakat tanulták: hit- és erkölcstan; nyelv és irodalom, ezen belül magyar nyelvtan és irodalom, német nyelv, vagy a vidék szükséglete szerint egy másik hazai nyelv; mennyiségtani tárgyak, mint számtan és mértan, könyvvitel; természettudományi tárgyak, mint természetrajz, természettan és vegytan; történelmi tárgyak, mint földrajz és statisztika, történelem, alkotmánytan és némi jogi ismeretek; gyakorlati tárgyak, mint mezei gazdaság- vagy ipartan; művészeti tárgyak, mint szabadkézi rajz, mértani rajz, alkalmazva az iparra vagy az építészetre, szépírás; ének; test- és fegyvergyakorlat. A rendkívüli tantárgyak a következők voltak: latin, francia, zene és ahol volt iparmühely, ott ipari gyakorlatok. - I. A mo-i népoktatásügy ... Bp., 1893. 1. k. 860861.; KISS, i.m. 74-75. 22 A mo-i népoktatásügy ... Bp., 1893. 1. k. 877-887.; KISS, i.m. 75.