Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

KEMÉNY JÁNOS Baja város közoktatásügye a tanfelügyelő közigazgatási bizottsághoz intézett jelentéseinek tükrében 1876-1890

a másik pedig a rajz - szabadkézi és mértani rajz. A reáliskolában viszont 1887-től rendkívüli tantárgyként tanulható lett a latin.

16 Az 1868. évi 38. törvény 59.§-a arról rendelkezett, hogy azokban a községekben és városokban, ahol a lakosság száma eléri az 5000 főt, kötelesek felsőbb népiskolát vagy polgári iskolát szervezni. A felsőbb népiskola a magasabb ismeretszerzés céljait szolgálta. Ebbe az iskolatípusba azok az elemi népiskola hat osztályát elvégzett fiúk és lányok léphettek, akik a felső népiskolához szükséges ismeretekből a felvételi vizsgán megfeleltek. A fiúk számára 3, a lányok számára 2 évfolyamos volt.

17 A tantárgyak lényegében azonosak az elemi népiskola tantárgyaival. Idegen nyelv oktatása itt sem szerepel a tantervben. Egy felső népiskolában a népiskolai törvény szerint legalább két rendes tanítónak és egy segédtanítónak kell működnie. Egy-egy osztály heti óraszáma hittannal együtt - legalább 18 és legfeljebb 24 óra. Az iskolatípus első tanterve 1872-ben jelent meg Tanterv a felső népiskolák számára címmel. Az 1868. évi 38. törvényben szereplő általános irányú felső népiskola tanterve mellett 1872-ben megjelent az ipari, valamint a mezőgazdasági szakirányú felső népiskola tanterve is: az Ipari szakosztállyal megtoldott felső népiskola és a Gazdasági szakosztállyal megtoldott felső népiskola tananyaga. Mindkettőt fiúknak szánták és három osztályosra tervezték, amelyhez egy negyedik - szakmai - osztály is kapcsolódhatott volna. 1882-ben a két szakjellegű felső népiskolát átszervezték, és a 18.634/1882. VKM számú rendelettel új tantervet készítettek a számukra Tanterv az ipari tanműhellyel egybekapcsolt felső népiskolák számára és Tanterv a gazdasági szaktanítással egybekapcsolt felső népiskolák számára címmel. A tanonciskolák 1884. évi országos rendezése elsorvasztotta az ipari jellegű felső népiskolákat, a mezőgazdasági jellegűek pedig az 1890-es években mezőgazdasági ismétlőiskolákká alakultak át.

1 A felsőbb leányiskola Molnár Aladár 1873. évi parlamenti felszólalása nyomán 1878-ban - az ő igazgatásával - jött létre, és kezdetben a népiskola 5. vagy a polgári iskola 1. osztályára épült.

19 16 Mo. tört. Bp., 1979. 2. k. 1406-1407.; MÉSZÁROS, i.m. 42-43.; - A 20.855/1871. VKM számú gimnáziumi tantervet a 17.630/1879. VKM, a 16.179/1880. VKM, a 26.776/1883. VKM és a 8619/1887. VKM számú rendeletek korrigálták. 17 Mo. tört. Bp., 1979. 2. k. 1399-1400.; MÉSZÁROS, i.m. 56.; KISS, i.m. 71. - A felső népiskolában a fiúknak a következő tantárgyakat oktatták: hit- és erkölcstan; szépírás és rajz; anyanyelv; a nem magyar tannyelvű iskolákban magyar nyelv; számtan és mértan, alkalmazási gyakorlatokkal; természettan és természetrajz, különös tekintettel a földmüvelésre és az iparra; általános és hazai földrajz és történet; mezei gazdaságtan alapvonalai; hazai alkotmánytan; egyszerű könyvvitel; testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra; a helyi viszonyoknak megfelelő háziipar egyik vagy másik ágának terjesztése és fejlesztése. - 1. A mo-i népoktatásügy ... Bp., 1893. 1. k. 559. és 263.; KISS, i.m. 74. - A leányok az alábbi tantárgyakat tanulták: hit- és erkölcstan; szépírás és rajz; számtan; anyanyelv; a nem magyar tannyelvű iskolákban magyar nyelv; földrajz és történet; természettan és természetrajz, különös tekintettel a kertészetre, a női foglalkozásra a háztartással kapcsolatosan; ének; női kézimunkák; a helyi viszonyoknak megfelelő háziipar. - I. A mo-i népoktatásügy ... Bp., 1893. 1. k. 560. és 264.; KISS, i.m. 74. 18 A mo-i népoktatásügy ... Bp., 1893. 1. k. 843-844. és 264.; MÉSZÁROS, i.m. 56. 19 FELKAI, i.m. 75.