Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

Eredeti forma Mai olvasat Tizedfizetők Zantho Szántó 29 Iwanfalwa Ivánfalva 5 Mesteri 2 Budizentmiklos Büdiszentmiklós 31 D/ Pilis vármegye Bár megyénk jelenlegi területéhez nincs köze az egykori Pilis megyének, néhány mondatban célszerű foglalkozni vele, mivel egykor ez is része volt az ország közepén létrejött legnagyobb kiterjedésű megyének, tehát évszázadokon át közös irányítás, közös terhek, azonos sors kapcsolta össze ezen egymástól távolabb eső területeket. Pilis megye létrejöttével kapcsolatosan számottevően eltérnek a vélemények.

46 A pilisi ispán első említésére 1225-ből van adatunk, de valószínű, hogy e "comes Pilisiensis" nem várispán, azaz megyésispán, hanem csak az erdőuradalom ispánja volt.

47 Több jel mutat arra, hogy ilyen néven királyi vármegye nem létezett. Az viszont kétségtelen, hogy a XIV. század során ez a nemesi vármegye fennállott, és a török hódoltság előtt Esztergom és Pest megye rovására számottevően bővült területe.

48 Pilis megye szervezeti fejlődését erőteljesen befolyásolta Visegrád és várnagyának közelsége. Éppen ezért csak az Anjouk idején tudott a pilisi (erdő)ispán, egyben visegrádi várnagy "albírája" feladatkörből Pilis megye "főispáni" és "alispáni" hivatal és hatáskör kialakulni. Tehát az kétségtelen, hogy a XIV. század végére Pilis területén is megszerveződött az önálló nemesi vármegye.

49 1338-tól gyakran tartotta ez a megye közgyűléseit Pest megyével közösen.

50 A két megye egyesülésére viszont a hódoltság előtt nem került sor. Maga az egyesülés egyébként hosszú folyamat volt, mind szorosabbá váló együttműködés eredménye lett, és valójában csak a XVII. század derekán zárult le.

51 46 DEDEK-CRESCENS Lajos az 1009-ből származó adat alapján Visegrád megyével azonosnak veszi Pilis megyét, bár utal arra is, hogy Pesty Frigyes is kiemeli, Pilis első említése csak 1225-ből való. BOROVSZKY Samu, 1910. 207-209. 4í KRISTÓ Gyula nem tartja lehetetlennek, hogy az egykori Visegrád várispánság a XI. században valóban létrejött, de egy időre felszámolódott, és később a pilisi erdőispánságból kinövő Pilis megyében folytatódott. 1988. 430-433. 48 HORVÁTH Lajos, 1995. 47-55. 49 HORVÁTH Lajos, 1995. 117-121. 50 A szakirodalom a két megye egyesítésének időpontját 1492-re tette az ezévi decretum 100. cikkelye alapján, amely azt tartalmazza, hogy "Pest és Pilis megyéknek ne legyenek ispánjaik. Továbbá, valamint eddigelé sem voltak Pest és Pilis vármegyének ispánjaik, minthogy Budához közel feküsznek, úgy jövőre sem szükséges, hogy ispánjaik legyenek." HORVÁTH Lajos véleménye szerint egyrészt Pilis megyének voltak korábban ispánjai, másrészt a törvény szövege nem enged arra következtetni, hogy a két megye ekkor egyesült volna. HORVÁTH Lajos, 1995. 133.