Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

E/ Pest vármegye Megyénk történelmi előzményeként lényegesen fontosabb helyet kapott Pest vármegye, hisz több településünk is évszázadokon át ennek a közigazgatási egységnek volt szerves része. Ennek a megyének keletkezését is jókora homály fedi. Sem kellő számú sem pedig eléggé egyértelmű adat nem áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy minden kétséget kizáróan lehetne fogalmazni eredetét, működésének kezdetét illetően. Noha a szakirodalom hosszú idő óta úgy foglal állást, hogy Pest megye Szent István korában keletkezett, ennek csekély a valószínűsége.

52 Bár Pesten létezett vár (castrum), az egykori római erőd maradványa, de ez sem várföldekkel sem pedig várszervezettel nem rendelkezett. E két alapvető elem hiányában pedig nem szólhatunk királyi vármegyei szervezetről. Egyébként a "Pest comitatus" kifejezés elsőként csak 1255-ben, IV. Béla oklevelében tűnik fel, majd 1264-ben és 1266-ban rövid egymásutánban találkozunk ismét e megye említésével. Elképzelhető, hogy a tatárjárás után Nógrád megye déli részének rovására jött létre, de az sem lehetetlen, hogy már a XI. században valóban szerveződésnek indult itt egy várispánság, amely azután hamarosan elenyészett és a XIII. században éledt újjá.

53 A nemesi Pest vármegye léte viszont vitathatatlan, de kialakulása eltért a legtöbb hasonló szervezet fejlődési menetétől. Ennek egyik oka, hogy itt a mindenkori államhatalmi központ jelenléte, a királyi és a királynéi befolyás késleltette a nemesség önszerveződésének formálódását. A királyi hatalom hanyatlása után viszont a kezdetleges szervezeti elemek erősödését a tartományurak önkénye fogta vissza, mivel ezek érdekeit keresztezte a középnemesség politikai szerveződése. Bár kétségtelen, hogy az Árpádházi királyok alatt is létezett, formálódott és folyamatosan gyarapodott itt is az a társadalmi réteg, amelyet később középnemesség néven emlegetünk, szervezeti kereteikről, tisztségviselőikről, közgyűléseikről vagy hivatali intézkedéseikről viszont a XIV. század elejéig nincs tudomásunk. A nemesi Pest vármegye neve írott emlékeinkben legelőször csak Károly Róbert 1322. évi oklevelében tűnt fel, de feltétlenül korábban keletkezhetett, mert 1328-ban már jól kiépült szervezeti keretei jelentek meg, hisz három Pest megyei szolgabíróval is találkozunk Zsámboki László, Alagi Bocho és Poud fia István személyében.

54 Nem lehetetlen, hogy egy Duna jobbparti és két Duna balparti járás létének első jelét is láthatjuk ebben az adatban. A korai Pest vármegye határait

55 igen nehéz megjelölni, mivel ezek is évszázadokon át képlékenyek maradtak. Valószínűnek látszik, hogy 51 HORVÁTH Lajos, 1995. 187-197. A három egyesült (Pest-Pilis-Solt) megye közös pecsétjének elkészítésére az 1659. évi 76. tc. hozott rendelkezést. 52 BOROVSZKY Samu, 1910. 215-216. 53 KRISTÓ Gyula, 1988. 430-433. 54 BÁRTFAI SZABÓ László, 1938. 40. 55 Pest megye is igazolja, hogy a rendi társadalomban a megye nem volt összefüggő egység. Területük alakulását gyakorta az egyes oligarchák önkénye szabta meg. Az egyik