Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

E terület honfoglalás előtti lakosságára néhány szláv eredetű helységnév alapján következtethetünk. Anonymus leírása szerint a honfoglalók Zalán legyőzése után "a bodrogi részekre érkeztek és a Vajas folyó mellett tábort ütöttek, s ezeken a részeken (Árpád) vezér Tasnak, Léi atyjának, nagybátyjával, Kölpénnyel, Botond atyjával együtt nagy földet adott összes lakóival egyetemben".

33 Botond személyneve valóban több település nevében feltűnik, tehát valószínűsíthető nemzetségének itteni szálláshelye. Bár a királyi népek jelenlétére is van utalás a XIII. századból, minden bizonnyal nem itt volt ősi szállásterületük. A Haraszt-nem, a Hanta-nem ugyancsak régi múltra tekint vissza Bodrog megyében. A bodrogi várispánság szervezése során Szent István minden bizonnyal Botond szállásterületeire támaszkodhatott. A megye névadó vára, a nemzetség központja, miként már utaltunk rá a terület leggazdagabb vidékén a Duna és a Vajas között állott, ahol jó átkelési lehetőség nyílott a szomszédos Baranya vidékére.

34 A Duna melletti Bodrog névváltozatai a korabeli feljegyzésekben: Bodrogh, Bodrugh, Budroch. Budruk stb.

30 A megye nevét első alkalommal 1093-ban keletkezett átirat örökítette meg, amely szerint Szent István "in partibus Bodrug villám Beseneu" azaz Besenyő falut a tihanyi apátságnak adományozta. Az első ispán, Lambert nevét azonban csak 1135-ben rögzítették írott emlékeink.

36 A megye legkorábbi időszakából annak népére vonatkozóan nem maradtak fenn bővebb adatok. A bodrogi várföldek közvetlenül a vár körül jöttek létre, de később voltak birtokai a Duna jobb partján is, sőt Bács megyében lévő falvak is szolgálták ezt a várat. Bár később, a XIII. század során a Tiszáig is terjedtek határai, súlypontja mindvégig a Duna völgyében volt, és Csongrád megye terjeszkedésével szemben keleti területeinek jelentős részét fel is kellett adnia.

37 Bodrog megyében a XIII. század második felében tűntek fel olyan számban szerviensek, hogy érdekeiket már eredményesen képviseltetni is tudták. 1280 táján pedig már létrejött a megyei tisztikar is. A hajszentlőrinci káptalan 1280-ban kelt bizonyságlevele szerint Gyopul (Gyapul, a mai Bezdántól keletre) eladása alkalmával a megjelentek között ott volt a vármegye alispánja, valamint annak két szolgabírája István és Iván is. Annak oka, hogy Bodrog megyében jó félévszázaddal korábban létrejött az önkormányzat e korai formája mint Bács megyében, GYÖRFFY György felhívja a figyelmet arra, hogy Tas fia Léi szerepeltetése a történeti adatoknak ellentmond, ugyanis Tas Árpád unokája volt, kortársa Léinek, aki nem Árpád-házi volt. A krónikák Anonymusszal szemben Nyitra vidékét jelölik meg Léi szálláshelyeként. GYÖRFFY György, 1977. I. 696-697. GYÖRFFY György, 1977.1. 697-698. IVÁNYI István, 1889-1907. III. 33. Kiemeli, hogy az ország sok részén található Bodrog elnevezésű település. BOROVSZKY Samu, 1909. II. 35. IVÁNYI István, 1889-1907. III. 33-40. KRISTÓ Gyula, 1988. 451-452.