Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

közének egy jelentós részét megszállta. Ennek emlékét több településünk neve máig is őrzi.

23 A XI. században a két folyó közének legdélibb részén, miként a megye későbbi összetett neve is jelzi, eredetileg két vár köré szervezték meg a királyi birtokokat, tehát két megye jött itt létre. Közülük a délebbi, Bács megye élete, fejlődése viszonylag kevés szállal kapcsolódik a mai BácsKiskun területéhez, ezért csak vázlatosan utalunk történetére. Teljesen mellőzni viszont nem lenne szerencsés, mivel egyrészt a két megye határa hosszú időn át nem volt egyértelműen kijelölve, másrészt a középkorban is gyakran állt élükön közös tisztségviselő. Mindazon eseményeket, sajátosságokat, amelyek Bodrogot is érintették, ezen utóbbinál ismertetjük. Bár krónikáinkból nem derül ki egyértelműen, mely nemzetségeknek jutott a későbbi Bács megye területe, a körülötte létrejött falvak elnevezésében fellelhető két X. századi Árpád-házi vezér, Zolta és Szerénd neve, ami minden bizonnyal annak jele, hogy az Árpádok ezek életében terjesztették ki ide hatalmukat. A későbbi birtokviszonyok valószínűvé teszik, hogy a Báncsa-nemnek a szerepe is meghatározó lehetett. E terület fontosságára egyébként az is utal, hogy hat földvár emléke maradt fenn e vidékről. Közülük Bács válhatott az államszervezet építése során a király emberének, az ispánnak székhelyévé. Ez a török eredetű, magyar képzővel ellátott személynévből származó szó valószínűleg az első ispán nevét őrzi. Maga a vár minden bizonnyal római eredetű, amit az is igazol, hogy az ásatások során sok római tégla és faragott kő került itt felszínre.

24 Az viszont kétségtelen, hogy a várra utaló első írásos emlékek jóval később keletkeztek mint maga a vár, illetve a királyi megye alapítása.

25 írott forrásainkban első alkalommal említett bácsi ispán neve Vid volt, aki 1074-ben részt vett a mogyoródi csatában.

26 Ekkor viszont már egy jól kiépült szervezeti egység olyan vezetőjeként áll előttünk, aki az országos politikában is számottevő tényező volt. Bács vár megyéjének déli és nyugati határát a Duna alkotta, keleten pedig a Tisza. Északon Bodrog megyével érintkezett, de a közöttük lévő határvonal hosszú időn át nem volt meghatározott, nem jelölték azt pontosan, és a két megye területe, miként sok más megye esetében ez kimutatható, nem különült el mereven. A Bodrog megyei határ a Dunánál Aranyán-Apáti alatt kezdődhetett, ahol 1211-ben kétségtelenül Bácshoz tartozó várnépek laktak. Az ettől keletre fekvő települések is Bácsnak szolgáltak, és az északi határt a Homokhátság szélén lehet megvonni. 13 A valamivel északabbra levő Taksony, Solt, Fájsz és Tass településekre érdemes gondolnunk. Á Bács, továbbá két Földvár, Geréc, Pétervárad (?), Savonca. GYORFFY György, 1987. I. 202-204. IVÁNYI István úgy vélte, hogy a szláv báty szóból eredt a vár neve. 1889-1907. III. 3-4. :5 Alapítása 1010 körüli években történhetett. KFJSTO Gyula, 1988. 453. 16 BOROVSZKY Samu, 1909. II. 35. "Comes Vid cum Bachiensibus militibus" már a hetvenes évek első felében többször is feltűnik irott emlékeinkben. KRISTÓ Gyula, 1988. 453-454.