Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig
A földművelés és a mezőgazdasági termelés különféle ágazatai viszonylag korán kialakultak ezen a vidéken. A királyi és a nemzetségi birtokviszonyok arányáról nem lehet pontos képet alkotni forrásaink hézagosságai miatt. A XIII. században a megyei nemesi társadalomra a "kisnemesek" szokatlan nagy tömege lett a jellemző. Fellelhetők ugyan királyi udvarnokok és tárnokok is, de szép számmal találkozunk telepített népekre utaló falunevekkel (a besenyő Kölpi és Tolmács, a Lengyel, Németi, Horvát, Tótfalu és az olaszok jelenlétére utaló Venéce), valamint foglalkozásneveket őrző falvakkal is (Kisács, Nagyács, Fonó, Kovácsi, Szűcsi), valamint királyi alapítású egyházak (a kalocsai érsekség birtokai, a bácsi püspöknek szolgáló falvak, görög apátság, fehérvári prépostság stb.) birtokaival is. A megye népessége a tatárjárás alatt rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett. Az arányokra nagyjából következtetni lehet, hogy a pusztítás előtt említett 44 település közül a későbbi évtizedekben csak 24 lelhető fel, és még másfél évtizeddel később is a bácsi káptalan az ekkor végbement pusztításra vezette vissza az akkori nagy elszegényedést. A következő évtizedekben újabb birtokosok jelentek meg, és a vidék ismételt benépesedése is felgyorsult. A tatárjárást követő közel száz évben a megye területén már 127 lakott helyet említenek forrásaink, nem szólva a pusztákról. 2 ' A királyi vármegyerendszer felbomlása itt is azzal járt, hogy az egykori királyi birtokok sorra magánföldesurak kezébe kerültek. II. Endre, főként pedig IV. Béla uralkodása alatt e folyamat felgyorsult. Az egykori királyi megye területén a XIII. század végén szerveződni kezdtek a szerviensek, a későbbi köznemesek elődei. Magának a nemesi önkormányzatnak a működéséről viszont e megyében csak a XIV. századból vannak adataink. 28 Miként korábban erre már utaltunk, egyházszervezeti szempontból is jelentős volt ez a terület. A Szent István által alapított kalocsai érsekségnek nemcsak több birtoka volt itt, hanem az érsekség egyik központja éppen Bács vára volt. 29 Kétségtelen az is, hogy az érsekséggel egykorú volt a bácsi Szent Pál apostolról elnevezett prépostság és székeskáptalan, amely közigazgatással együttjáró feladatokat is ellátott. A határnevek és személynevek a XIII. században már általában magyar nyelvűek, bár olykor szláv nemesek és telepesek is feltűnnek. GYÖRFFY György, 1977. I. 204-208. BOROVSZKY Samu, 1909. II. 38. Hosszú idó'n át élt az az elképzelés, hogy Bács központtal egy külön érsekség működött. Kétségtelen, hogy 1092-1094 között keletkezett zágrábi püspökség alapító levelének az elején említés történik Fábián bácsi érsekről. 1124-1130 közötti évekből is van bácsi érsekre utaló adatunk. Egy pápai irat 1226-ban tesz említést első alkalommal a kalocsai és bácsi egyházak egyesítéséről. Pauler Gyulának lehet igaza, aki szerint egy egyházmegye két székhelyéről van szó. IVÁNYI István, 1889-1907. III. 12-16. Mára a vita egyértelműen tisztázódott, miként arra korábban már utaltunk.