Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711
Emellett azonban Rákóczi még katonai akciót is próbált szervezni, amelynek összes terhei lényegében erre a körzetre nehezedtek. Egyrészt folytatta az Érsekújvár megsegítésére indított akciót, melyhez többek közt „körösi és kecskeméti parasztszekerek" hordták a hadsereg által rekvirált gabonát és abrakot, sőt részt vettek a továbbszállításban is. 243 Ugyancsak itt kellett volna megszervezni, ellátni és átköltöztetni a Dunán azokat az egységeket, amelyeknek feladatául Rákóczi a Dunántúl visszafoglalását, vagy inkább a császáriak megzavarását jelölte ki. Az átkelés megtörtént, de az akció rövid idó' alatt kudarccal végződött, s a visszavergődő egységek ismét ebben a körzetben gyülekeztek. 244 Miután azonban előre látható volt, hogy Érsekújvár rövidesen elesik, Rákóczi elrendelte Eger és Szolnok megerősítését; erre a két erősségre támaszkodva akarta feltartóztatni az egyre magabiztosabban előnyomuló császáriakat. 1710 júliusában amnesztiában részesítette a gyilkosság miatt börtönben ülő Csajági János brigadérost s kinevezte Szolnok kapitányának, megbízva azzal, hogy a romos állapotban lévő várat javítsa ki, tegye alkalmassá a védelemre. Csajági Károlyi támogatásával igyekezett is a környékbeli városokat, falvakat pénz, élelem és munkások küldésére szorítani, persze nem sok sikerrel. 245 Ez persze a terheknek csak töredékét képezte. 1710 nyarán a fejedelem gróf Eszterházy Antal tábornagyot bízta meg a hadellátás megszervezésével, akinek követelésére Pest-Pilis-Solt vármegye Gyöngyösön tartott közgyűlése 1710. július 7-én megállapította az egyes helységekre kivetett kvantum, subsidium, megyei adó, búza és vágómarha mennyiségét. 66 lakott helységre 14660 dika után róttak ki terheket. Jellemző a körzet kimerülésére, hogy a vármegye dikaszáma 1707-ben még 31000 volt. A visszaesés tehát mintegy 50 %-os. Kecskemét visszaesése, gazdasági leromlása még nagyobb arányú volt: az ónodi végzések szerint 3319 dikával rendelkezett, most csak 922 dika után rótták meg, tehát a visszaesés több mint 70 %-os! 246 Kecskemét azonban még ezekben a kritikus végső hónapokban is igyekezett a kuruc hadsereg követeléseit teljesíteni. Károlyi gyanúsítására, hogy „kétfelé sántikálván", nem akarnak élelmet küldeni csapatainak, azt felelik, hogy az összegyűjtött 1638 kenyeret a fejedelem parancsára Szolnokra kellett vinniök. Egy hét múlva 1200 prófuntkenyeret mégis küldtek. A 200 pár csizma megszerzésében is fáradoznak, de „egyebet kordován csizmáknál nem találtunk 243 Minderre sok adat Rákóczinak 1710 januárjától írt leveleiben. AR III. 244 BÁNKÚTI Imre, 1969. 152. sköv. - TÓTH Gyula, 1958. 206. sköv. 245 Pazdics, 1710. jún.10. Bercsényi Pest-Pilis-Solt vármegyéhez az amnesztiáról. BOROSY András, 1987. 268. - HORVÁTH Lajos, 1991. i.h. Passim. - Még Szeged főbírájától, ill. a várostól is követeltek segítséget, de a város azzal utasította el Károlyit, hogy már fizettek 200 forintot erre a célra. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. I. 295-296. 246 BOROSY András, 1987. 268-277. - KOSÁRY Domokos, 1965. 58. sköv. - Az 1710 júliusi dikaszámok az ekkor kivetett 6000 forint pénzadóval kapcsolatosak. Dikánként 40 dénárt róttak ki. MOL P.396. Károlyi cs.lt. Ap 1. AcRa Ser.I. Irregestrata. 1710. júl.
