Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711

gyömbért, ismét 6 látott, 1 máriás. 238 Bizony, nemcsak a lerongyolódott, éhezó' közvitézek ezreit kellett élelmezni, hanem a bécsi ízlésű tábornagyot és kíséretét is. 1709 őszétől ebből a körzetből indultak az Érsekújvár őrségének megsegítésére szánt - főleg liszt, abrak, vágómarha - szállítmányok. Az élelem összegyűjtése, a szállítóeszközök kiállítása állandóan terhelte a három várost. (Egyébként a hadsereg igénye a „fennálló szekerekre" kifogyhatatlan és kielégíthetetlen volt.) Egyébként 1709-ben katasztrofálisan rossz termés volt, s ez előrevetítette 1710 első felének, az új aratásig terjedő hónapoknak szinte megoldhatatlan ellátási gondjait. Pedig ezekben a hónapokban újabb egységek érkeztek a körzetbe: Rákóczi a romhányi csata (1710. január 22.) elvesztése után ide, Cegléd-Jászberény környékére vonult vissza. Nemcsak az így megszaporodott hadat kellett a lakosságnak eltartani, hanem tovább folytak az akciók Érsekújvár megsegítésére, élelem bejuttatására az őrségnek. A szükséges szállítmányok összegyűjtése a legkíméletlenebb eszközökkel folyt. Rákóczi ugyan elrendelte, hogy aratásig új élelmiszerkvantumokat ne vessenek ki, de egyúttal felhatalmazást adott a lakosság készleteinek kíméletlen igénybevé­telére. 239 De még a háború hátralévő hónapjai is sok megpróbáltatást hoztak a város számára. Rákóczi svéd és lengyel csapatokat fogadott zsoldjába, hogy a császári haderő fokozatosan kelet felé terjeszkedő frontvonalát áttörve, Érsekújvárt felmentse az ostrom alól. A romhányi csatavesztés 240 után a külföldi zsoldosok nem vállaltak további szolgálatot, de persze ők is a lakosság készleteiből éltek. Egyszerűen fellázadtak a fejedelem ellen, aki így nem tudta őket a Vác felől előnyomuló császáriak ellen bevetni: „Tudnám, mit kellene cselekedni, hacsak rossz nem vóna az lengyelség, az ki zászlóját s tiszteit elhagyván, Csongrádrúl megindult vala, de az tisztek kérésére nézve mégis megtértek, Kőrösre, Kecskemétre szállottak, most azt pusztétják". 241 Kecskemétnek tehát a lengyel egységek jutottak, amit megtudva a szegedi császári parancsnok ­Rákóczi szerint maguk a kecskemétiek értesítették - rác és német hadakat küldött a városba; a lengyeleket felverték, zsákmányuktól megfosztották, de a helyi lakosoknak is 2500 forint kárt okoztak (szekereket, kocsikat véve el a nyereség elszállítására). 242 De a kár nyilván mégis kisebb volt, mintha a lengyelek huzamosabb ideig ott tanyáztak volna. 238 Nagykőrös, 1709. dec. 15. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994.11.165-166. 239 Munkács, 1710. jún. 7. Rákóczi Eszterházy Antalnak. Aratásig ne vessenek ki élelmi­szerszolgáltatást a vármegyékre, a hadak addig keressék ott, „ahol van". AR III. 271. 240 A csatára és következményeire: MARKO Árpád, 1934. 351. sköv. 241 Jászkisér, 1710. márc. 31. II. Rákóczi Ferenc Károlyinak. AR III.85. 242 HORNYIK János, 1860-1866. IV.211.

Next

/
Thumbnails
Contents