Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711

csülletes Bírák s Tanács által urgeáltatunk, adván okul, hogy Excellentiádnak kegyelmes akarattya s parancsolattyából volna". Kérik a tábornagyot, hogy tekintettel mindenkori készséges szolgálatukra s fizetétlenségükre, mentse fel őket a cenzus terhe alól.

226 A sárospataki országgyűlésre is kérvényt nyújtottak be, kérve a fejedelemtől a hajdúszabadság megadását. Kérésüket ezereskapitányuk, Sőtér Tamás is támogatta. "Ha azért Felséged kegyelmessége szerint ítíli helyesnek instantiájokat, magam is nagy alázatossággal Felségednek recommendálnám nyavaljásokatt, mivel igen jó katonaemberek, hogy az bírói pálca alól vétetődnének ki

227 és immunitiáltatnának mindennemű contributioktul mind magok személlyekben, s mind penig házonkai cselédeik r 1 228 Ezek a katonáskodók nyilván felismerték, hogy szerepük és jelentó'ségük megnőtt a háborút mindenképpen folytatni akaró fejedelem és a konföderált állam vezetői számára. Nemcsak politikai és katonai szempontból, hanem pl. az adó és szolgáltatások behajtásában is, amelynek 1708-tól egyre inkább a hadsereg a fő eszköze és végrehajtója. A kecskeméti vitézlő rend számát nem tudjuk meghatározni. 1710-ben 102 katonáskodó tette le a fegyvert Ebergényi császári altábornagy előtt. Az előző években ennél nyilván többen lehettek, s így talán 200 főre tehető a számuk.

229 A kompánia parancsnoka Kecskeméti Szűcs István (Istók) volt, híreshírhedt portyázó tiszt, féket nem ismerő, csak zsákmányra tekintő katona, akit 1714-ben gyilkosságért kivégeztek. 1709-ben talán még súlyosabb lett a város helyzete, mint eddig. Vízkereszttől irtózatos hideg tizedelte az állatállományt, majd a tavaszi olvadás az egész környéken árvizet okozott, falvakat, embereket söpörve el. És megjelent e legrettegettebb ellenség: a pestis. A járvány felforgatta az élet rendjét. A fertőzött helységeket elzárták, a személyeket pedig egyszerűen kiűzték, pusztulásra ítélve őket; szervezett gyógykezelés, ápolás nem létezett. Ennek az országos méretű, de fóleg a kurucok által ellenőrzött területen dühöngő nagy járványnak, amely egy összesítő adat szerint 410000 ember életébe került, tehát az összlakosság 10 %-át ragadta el, története nincs megírva. A helytörténeti munkák is általában legtöbbnyire csak a járványban elhaltak számát közlik. 226 BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. 130-131. 227 Vagyis a városi tanács és bíró fennhatósága alól. 228 Kóka, 1708. dec.9. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. I. 281. A javaslatból természetesen nem lett semmi. 229 HORNYIK János, 1860-1866. IV.428-430. - IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1979. Vagyoni helyzetük alapján osztályozza őket. - A fegyvert letett katonáskodók hátralékos zsoldját a városnak kellett kifizetnie. Öcsin, 1711. máj. 10. Károlyi rendelete Kőrös városnak. HORNYIK János, 1860-1866. IV.430-431. Miután az utasítás Kecskemét levéltárában maradt fenn, nyilván erre a városra is vonatkozott.