Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711

csülletes Bírák s Tanács által urgeáltatunk, adván okul, hogy Excellentiádnak kegyelmes akarattya s parancsolattyából volna". Kérik a tábornagyot, hogy tekintettel mindenkori készséges szolgálatukra s fizetétlenségükre, mentse fel őket a cenzus terhe alól. 226 A sárospataki országgyűlésre is kérvényt nyújtottak be, kérve a fejedelemtől a hajdú­szabadság megadását. Kérésüket ezereskapitányuk, Sőtér Tamás is támogatta. "Ha azért Felséged kegyelmessége szerint ítíli helyesnek instantiájokat, magam is nagy alázatossággal Felségednek recommen­dálnám nyavaljásokatt, mivel igen jó katonaemberek, hogy az bírói pálca alól vétetődnének ki 227 és immunitiáltatnának mindennemű contri­butioktul mind magok személlyekben, s mind penig házonkai cselédeik r 1 228 Ezek a katonáskodók nyilván felismerték, hogy szerepük és jelen­tó'ségük megnőtt a háborút mindenképpen folytatni akaró fejedelem és a konföderált állam vezetői számára. Nemcsak politikai és katonai szempontból, hanem pl. az adó és szolgáltatások behajtásában is, amely­nek 1708-tól egyre inkább a hadsereg a fő eszköze és végrehajtója. A kecskeméti vitézlő rend számát nem tudjuk meghatározni. 1710-ben 102 katonáskodó tette le a fegyvert Ebergényi császári altábornagy előtt. Az előző években ennél nyilván többen lehettek, s így talán 200 főre tehető a számuk. 229 A kompánia parancsnoka Kecskeméti Szűcs István (Istók) volt, híres­hírhedt portyázó tiszt, féket nem ismerő, csak zsákmányra tekintő katona, akit 1714-ben gyilkosságért kivégeztek. 1709-ben talán még súlyosabb lett a város helyzete, mint eddig. Vízkereszttől irtózatos hideg tizedelte az állatállományt, majd a tavaszi olvadás az egész környéken árvizet okozott, falvakat, embereket söpörve el. És megjelent e legrettegettebb ellenség: a pestis. A járvány felforgatta az élet rendjét. A fertőzött helységeket elzárták, a személyeket pedig egyszerűen kiűzték, pusztulásra ítélve őket; szervezett gyógykezelés, ápolás nem létezett. Ennek az országos méretű, de fóleg a kurucok által ellenőrzött területen dühöngő nagy járványnak, amely egy összesítő adat szerint 410000 ember életébe került, tehát az összlakosság 10 %-át ragadta el, története nincs megírva. A helytörténeti munkák is általában legtöbb­nyire csak a járványban elhaltak számát közlik. 226 BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. 130-131. 227 Vagyis a városi tanács és bíró fennhatósága alól. 228 Kóka, 1708. dec.9. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. I. 281. A javaslatból természetesen nem lett semmi. 229 HORNYIK János, 1860-1866. IV.428-430. - IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1979. Vagyoni helyzetük alapján osztályozza őket. - A fegyvert letett katonáskodók hátralékos zsoldját a városnak kellett kifizetnie. Öcsin, 1711. máj. 10. Károlyi rendelete Kőrös városnak. HORNYIK János, 1860-1866. IV.430-431. Miután az utasítás Kecskemét levéltárában maradt fenn, nyilván erre a városra is vonatkozott.

Next

/
Thumbnails
Contents