Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711

kereskedőknek. Viszonzásul a rácok Szegedről Kecskemét alá ütöttek, sok marhát, köztük éppen Szűcs István hadnagyét is, Pestre hajtottak.

223 Erre Szűcs István összeszedvén a három város lovasságát, a Bácskába tört. Persze ott is a vétlen lakosság volt az áldozat. Herberstein szegedi parancsnok 1709. május 17-i levelében tájékoztatja Kecskemét vezetőit, elég nyíltan felelőssé téve őket az akcióért. „Minthogy 3-a currentis az kegyelmetek hadnagya Szűcs István, némely ott lakosokkal, úgy körösiekkel és ceglédiekkel megedgyezvén, az Bácsi Vidékjére [!] reá csapván, zászlók alatt fegyveres kézzel, az két helységet megütvén, és mezei munkában talált szegény jobbágyságban edgynehányat lecsapdosván, edgynehányat is magával elvivén, sok baromféle marhát lovakkal edgyütt elhajtván, és azon prédával egyenessen Kegyelmetek városába bemenvén, ott kótyavegyélte el. Mely dolgon nem kevéssé csudálkozom, hogy oly vakmerőségbe ejtette magát, és az nyavalyás jobbágysággal oly kegyetlenül bánt; úgy látom, hogy a jó szomszédságot el kell bontanom és rontanom. Kire nézve Kegyelmetek ezen injuriáról úgy gondolkodgyék, hogy ha ezen sértett fél valamint s valahogyan meg nem contentáltatik, kéntelen leszek az Egri határiglan levő helységeket az mi fegyverünk által porrá tétetni és az bűnösökkel edgyütt ártatlan keresztyén vért kiontani [...]„.

224 Az áldozat azonban ezúttal a harmadik város, Cegléd lett, melyet május 21-én a rácok teljesen feldúltak és kifosztottak, 63 embert megöltek, 40-et megsebesítettek, 18 rabot vittek el.

225 Herberstein azonban igaztalan volt s tévedett, amikor a kecskeméti tanácsot tette felelőssé az akcióért. Valójában a vitézlő rend mindenkitől függetlenül járt el, immár függetlenítve magát minden vármegyei, városi, sőt országos hatóságtól - s ez ekkor már általános jelenség. Kecskemétnek is megvolt a maga „vitézlő rendje", bár kevés adatunk van erre a rétegre. Ez nem tévesztendő össze a fegyverfogásra kényszerített lakosokkal. 1708. március 21-én Kecskeméti Szűcs István főhadnagy és Borbély István vicehadnagy aláírásával kérvényt írnak a földesúrnak, Károlyi Sándornak. Ebben előadják, hogy „mi is Kecskemét várassábol hazánkhoz való buzgó szeretetünktől s igyünknek igasságától indíttatván, bizonyos számmal insurgálván s fegyvert kötvén, mindazolta a Nemes Országott fizetetlen hűségessen szolgállyuk s szolgáltuk, és az Varasnak szokott rendtartása szerint, minden contributioktól alig voltunk eximáltatva. Nevezet szerint az Excellentiádat törvényessen illető censusnak fizetésére, nem külömben, mint több otthon lakossak, a be223 Sőtér Tamás levele Bottyán Jánosnak. Kecskemét, 1709. ápr. 19. HORNYIK János, 1860-1866. IV. 199-200. - THALY Kálmán, 1865. 384-385. 224 HORNYIK János, 1860-1866. IV. 200-201. 225 HORNYIK János, 1860-1866. IV. 201-202. A császáriak nyilván szándékosan választották Ceglédet, hogy demonstrálják: képesek a kuruc ezredek szemeláttára ilyen akciót végrehajtani. - KOSARY Domokos, 1965.