Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
TÓTH ÁGNES Adatok az 1946-os magyarországi délszláv összeírás történetéhez
hasonlóan alakult. Az összeírásnak egy későbbi kitelepítéssel való összekapcsolása általános volt a bunyevácság körében, és természetesen erős félelmet keltett. Katymáron egy személy a következő bevallást tette: "árva, anyanyelve nincs, nemzetisége internacionális". Brankov hatósági pressziót emlegetett, míg a Front helyi vezetői azt állították, hogy komoly, "kiterjedt suttogó propaganda volt" a kitelepítésekkel kapcsolatban. Bizonyítani azonban egyik állítást sem tudták. Vélhetően az egyszerű embereknek elég volt a svábok példájára tekinteni, akiket 1941-ben szintén a szabad anyanyelvi és nemzetiségi bevallásra szólítottak föl, most viszont éppen az alapján kezdték meg kitelepítésüket. Az összeírás "lélektanilag rossz időben volt. Úgyszólván a sváb példa hatására önként kifejlődött a félelmi hangulat."- hangsúlyozta Cserta Béla, Mohács polgármestere is. De a városokban - így Baja és Mohács esetében - a valóban előrehaladott asszimiláció is oka lehetett, hogy sokan magyar nemzetiségűnek vallották magukat. A bunyevác, horvát, sokác, szerb, szlovén, vend nemzetiség vállalásának egyébként elsősorban éppen az anyanyelvi oktatás miatt lett volna jelentősége. Hisz az 1200/1946. VKM. rendelet értelmében nemzetiségi iskolába csak azok iratkozhattak, akik egy adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. Féló' volt, hogy emiatt sok ezer délszláv anyanyelvű gyerek marad ki az anyanyelvi oktatás lehetőségéből. Éppen ezért a vegyes bizottság azt javasolta, hogy a nemzetiségi iskolákba való beiratkozás ne a nemzetiség, hanem az anyanyelvi bevallás alapján történjen. 53 A vegyesbizottság jelentését a Külügyminisztérium elfogadta. Az összeírás földolgozásáról, későbbi fölhasználásáról, korábbi népszámlálási eredményekkel való összevetéséről azonban nincs tudomásunk. 54 Csak annyi bizonyos, hogy a Központi Statisztikai Hivatal megkezdte az összeírás feldolgozását. Pásint Ödön miniszterelnökségi osztályfőnök 1946. május 22-én arról értesíti a külügyminisztert, hogy nem áll módjában megküldeni az összeírás országos adatait, mert az még nem készült el. Ebben az időpontban még csak a Bács-Bodrog vármegyei adatok álltak rendelkezésére, amit részint a külügyminiszter tájékoztatására, részint megnyugtatására küldött meg számára. an bunyevác nemzetiségűnek vallották magukat. - MOL Küm. Békeelőkészítő oszt. ir. IV./115. MOL Küm. Békeelőkészítő oszt. ir. IV./115. Az összaírásból rendelkezésünkre álló töredékes dokumentumok közül, Bács-Bodrog vármegye összesítő adatait, valamint néhány, szintén Bács-Bodrog vármegyei község összesítőjét mellékletként közöljük.
