Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

TÓTH ÁGNES Adatok az 1946-os magyarországi délszláv összeírás történetéhez

Elekes hangsúlyozta, hogy ilyen jellegű adatszolgáltatást csak egy teljeskörű népszámlálás keretein belül lehet hatékonyan elvégezni, s ennek külön megvalósítása nem annyira gyakorlati, mint elvi szempontból aggályos. Tisztázni kellene először - írta — egy teljeskörű népszámlálás szakmai szempontjait - keretét, kérdéseit, módszerét -, és időpontját. Ez utóbbi meghatározásánál figyelembe kellene venni, hogy a népszámlálást - már csak magas költségei miatt sem - 4-5 éven belül nem lehet megismételni. Továbbá - hangsúlyozta - a népszámlálás csak akkor éri el célját, ha olyan adatokat gyűjt össze és olyan megállapításokat tesz, amelyek a következő népszámlálásig szilárd támpontként szolgálhatnak "az újjáépülő Magyarország kormányzata, közigazgatása, gyakorlati és tudományos élete számára". Éppen ezért a Központi Statisztikai Hivatal véleménye szerint, népszámlálás megtartására csak bizonyos feltételek megléte esetén kerülhet sor. Ezek közül a legfontosabbak: az ország határainak a békekötéssel való végleges megállapítása, a távollévők - hadifoglyok, menekültek, elhurcoltak - nagy részének állandó lakóhelyére való visszatérése, a gazdasági viszonyok bizonyos mértékig való normalizálódása, a földreform és más rendkívüli intézkedéseknek - így a kitelepítéseknek, egyéb tömeges "vándorfolyamatoknak" - a népesség megtelepedésére, foglalkozási összetételére gyakorolt hatásának tisztázódása. A Központi Statisztikai Hivatal tehát az előrelátható költségvetési és egyéb nehézségek miatt 1946-ra csak a legszükségesebb népességi, és foglalkozási, valamint a lakóházak, lakások országos összeírására kiterjedő népszámlálást tervezett.

31 E mellett szóltak a gyakorlati tapasztalatok is. Várható volt, hogy a lakosság az adatszolgáltatással szemben nagyfokú közömbösséget fog tanúsítani. Ezt mintegy előrevetítette a nem sokkal korábban megtartott menekült-összeírás, amikor az érintett személyeknek csak egy része jelentkezett, holott akkor kifejezetten a menekültek érdekében végrehajtott adatgyűjtésről volt szó. Óvatosságra intett a közigazgatás terén ekkor még meglévő szervezetlenség, a helyismerettel rendelkező szakemberek hiánya, a köztisztviselői kar közellátási, részben nyilvántartási feladatokkal való leterheltsége, a megfelelő számlálóbiztosi kar megszer31 Ezt a KSH 1945 ó'szén leadott munkatervében rögzítette, amit a miniszterelnökség 1945. október 19-én /9.503/1945. M.E. szám alatt/ jóváhagyva, a következő megjegyzéssel küldött vissza: "Az 1946. évi hivatalos statisztikai munkatervre vonatkozólag a miniszterelnökségi tárca szempontjából új adatgyűjtések felvétele nem szükséges. Kívánatos azonban, hogy a békeszerződés megkötése, a határok végleges megállapítása és a külföldre távozottak visszaérkezése után mielőbb népszámlálás tartassék a szokásos keretek között." - MOL Miniszterein. Alt. ir. 342/1946. Végül a háború utáni első, teljeskörű népszámlálásra 1948. december 31.- 1949. január 1-i fordulónappal került sor.