Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

TÓTH ÁGNES Adatok az 1946-os magyarországi délszláv összeírás történetéhez

szemléjén merült föl először egy külön délszláv összeírás megtartásának gondolata.

28 A magyar kormányt azonban vélhetően több dolog motiválta, amikor külön délszláv összeírás megtartásáról döntött. Egyrészt a vádak visszaverése, az ellenérvek tényszerű alátámasztása. Másrészt a tervezett anyanyelvi oktatás kereteinek megállapításához a valóságos igények megismerése. Harmadrészt a béketárgyalásokra való fölkészülés, ahol jugoszláv-magyar viszonylatban is fölmerült a lakosságcsere gondolata.

29 Az azonban már a döntés megszületésekor is jól látszott, hogy a pillanat - sem pszichikai, sem technikai értelemben - nem alkalmas egy ilyen statisztikai fölmérés elkészítéséhez. Ezekben a napokban kezdődött meg a hazai svábság Németországba való kitelepítése, amely alapjául főként éppen az 1941-es népszámlálásnak az egyéni anyanyelvi és nemzetiségi adatai szolgáltak. Ez ellentétben állt ugyan a statisztikai adatszolgáltatás fölhasználására vonatkozó törvénnyel, és a magyar kormány korábbi ígéretével is, de mindezt a napi politikai érdekek, a kitelepítés mielőbbi nagyarányú végrehajtása, háttérbe szorította. Ebben a légkörben legalábbis kérdésesnek volt mondható, hogy egy másik nemzetiség esetében a kormány ígérete elégségesnek bizonyul e a félelmek eloszlatására, és így az anyanyelv, és nemzetiség önkéntes vállalásával élnek e az érintettek. A miniszterelnökség tervezete 1946. január 12-én érkezett meg véleményezésre a Központi Statisztikai Hivatalba. A tervezet szerint az összeírás megszervezését, lebonyolítását a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium fogná össze. A Központi Statisztikai Hivatalra az előkészítés, a kérdőívek elkészítése, valamint a földolgozás hárulna. Elekes Dezső, a Hivatal alelnöke kereken elutasította a kormány tervét. 1945. január 22én kelt válaszában leszögezte: "A nemzetiségi magyar állampolgárok jogainak biztosítására délvidéki népszámlálás végrehajtása a jelen időpontban nem látszik alkalmasnak, minthogy az ország határai véglegesen megállapítva nincsenek, a lakosság egy része rendes lakóhelyére még nem tért vissza, s a közigazgatás, közlekedés stb. szempontjából még nehézségek állnak fenn."

30 Bassola Zoltán a magyar hatóságok és az antifasiszta blokk adatai között meglévő óriási különbség miatt javasolta: "népszámlálás útján kellene a nemzetiségi hovatartozóságot megállapítani'". - MOL Küm. Alt. ir. 16/c. A tervezett magyar-jugoszláv lakosságcsere hátterét, külpolitikai vonatkozásait, a rendelkezésre álló töredékes dokumentumok alapján Föglein Gizella dolgozta föl. In.:Föglein Gizella: Magyar-Jugoszláv népcsere egyezmény tervezete (1946). In.: Századok, 1996. /130.évf./ 6.sz. 1553-1570. MOL Miniszterein. Ált. ir. 342/1946.