Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

MERK ZSUZSA Adatok Budanovich Lajos püspök tevékenységéhez a Délvidék Magyarországhoz kerülésének időszakában (1941-1944)

delmét. Még a papok egyéni mise-stipendiumait 10 a központba kellett esetről esetre küldeni. Az így egységes kezelésbe vont pénzösszeg ma is Budanovich püspök úr kezében van. Az ezzel járó bonyodalmas szám­szaki adminisztráció olyan terhet jelent a papságnak, hogy első óhajuk az ettől való szabadulás lenne. De még ennél is aggasztóbb az, hogy a helyi jövedelemmel nem bíró papság kongruaszükséglete 11 most megszűnt, a központi szolgálatban levő papság állami fizetése a jövőre biztosítva nin­csen, a hittanárok és hittanítók az iskolák szünetelése miatt fizetés és munka nélkül vannak, s mindez nyílt sebként ég a havi fizetésből élő al­sópapság lelkén. Az apostoli adminisztrátor úr politikai beállítottsága nem nyújt garanciát arra, hogy ő az így felmerülő aggodalmakat és netán elégületlenséget lecsendesítse, sőt tartani kell attól is, hogy természet­szerűen fel fogja használni a most beálló zökkenést arra, hogy összeha­sonlítást tegyen az elmúlt évek rendes menete és a most bekövetkezett fizetéshiány között. e. A magyar katonák bevonulása kapcsán Bácska ősi templomaiban újból felhangzott a magyar himnusz, és a templomokra is felkerült a ma­gyar háromszínű zászló. Több pap azonban aggodalommal nézi a beállt változásban azt, hogy minderre vonatkozólag még egyházi hatóságától engedélyt vagy utasítást nem kapott. 20 év alatt megszokták már azt, hogy mindenben központi irányítás szerint kellett eljárniok, és most so­kan félnek az önálló elhatározástól. Megint csak nem lehet várni Buda­novich Lajostól azt, hogy ő rendelje el a magyar himnusz éneklését és a magyar zászló kitételét. Hiszen azt beszélik Szabadkán, hogy amikor a magyar katonaság 1500-as létszámban szentmisén vett részt és szentál­dozáshoz járult a Szent Terézia plébániatemplomban, Budanovich püs­pök úr a mise végén a himnusz eléneklése előtt eltávozott a templomból. /. Budanovich püspök úr szlávosító törekvését úgy tudta keresztül­vinni, hogy az adminisztratura kispapjait kivétel nélkül - tehát a szín­magyarokat is - horvát szemináriumokban neveltette. így elérte azt, hogy a fiatal klérus egészen horvát szelleművé vált. A német és szláv nemzetiségűek a szemináriumi évek alatt nem találtak alkalmat arra, hogy az egyházmegyében elengedhetetlenül szükséges magyar nyelvet megtanulhassák. Ezek a kispapok - ma számszerűen 28 - most hazajöt­tek a horvát szemináriumokból, és tétlenül várják idehaza a rendelke­zést, hogy mi történik velük. Elemi kötelessége lenne az egyházmegyé­nek, hogy ezeket az ifjakat azonnal összefogja, és olyan szemináriumokba utalja, ahol az új helyzetnek megfelelően folytathatnák, illetve fejez­hetnék be tanulmányaikat. A kalocsai ősi papnevelő intézet az Alma Ma­ter szeretetével várja ezeket a növendékeket, de nincs, aki őket odaküld­je, és aki értük fizessen. Budanovich püspök úr aligha fogja ezt saját el­Mise-stipendium: misepénz Kongrua: az egyházi jövedelem kiegészítésére szolgáló állami támogatás

Next

/
Thumbnails
Contents