Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

MERK ZSUZSA Adatok Budanovich Lajos püspök tevékenységéhez a Délvidék Magyarországhoz kerülésének időszakában (1941-1944)

határozásából megtenni, sőt bizonyára hadakozni fog az ellen, hogy a bunyevác ajkú kispapok magyar teológián tanuljanak. g. Még aggasztóbb a helyzet az iskolanővérek ügyében. A kalocsai iskolanővérek szerzetes-társulata Bácskában 22 helyen vezetett különféle tanintézeteket a múltban. Ezek közül mindössze öt olyan hely van, ahol szláv ajkúak is laknak, és hat, ahol német ajkúak. A többi valamennyi színmagyar helyen van. Budanovich püspök úr a szerb megszállás után az ott működő iskolanővérek társulatát római engedéllyel külön szerzetes-társulattá szervezte, Kalocsától elszakította, és a rend benső áhítatéletét is szláv nyelvűvé tette. Bácskában most mindenkinek az a forró óhaja, hogy a régi zárdaiskolák minél előbb nyissák meg kapuikat, és a régi szellemben tanítsák a gyermekeket. Ezt a munkát a bácskai iskolanővérek társulata már csak azért sem tudja elvégezni, mert a Horvátországban nevelt nővérek semmit sem tudnak magyarul, és számuk is oly csekély, hogy az összes igényeket ki nem tudják elégíteni. Budanovich püspök úrnak az az álláspontja, hogy ez a szerzetes-társulat maradjon meg továbbra is, és működjék párhuzamosan a kalocsai iskolanővérek társulatával olyképpen, hogy a kalocsaiak a magyar iskolákat, a bácskaiak pedig a bunyevác iskolákat lássák el. A nővéreknek viszont legnagyobbrészt az az óhajuk, hogy a bácskai társulat térjen vissza a kalocsai anyatársulatba, és így a régi szellem irányításával vonuljon be azokba az iskolákba, ahonnan a szláv erőszak őket kiűzte.

12 Azt a munkát, ami itt az egyházi iskoláztatásra vár, Budanovich Lajos sohasem fogja a magyar Szent István birodalmi gondolata szellemében végezni. h. Ezzel egyúttal át is tértem egész Bácska felekezeti iskoláinak kérdésére. Budanovich püspök úr kezében hatalmas pénzösszeg van, melyből ő egy tiszta szláv típusú gimnáziumot akar építeni Szabadkán. Személyesen mondta nekem, hogy mivel az építkezési engedély a kezében van, az építkezést még ebben a hónapban meg fogja kezdeni.

13 Ez mutatja, hogy ő továbbra is makacsul kitart régi szlávosító törekvése melAz első világháború után a jugoszláv kormány a volt magyar területekre is kiterjesztette az 1904-es szerb népiskolai, illetve az 1912-es középiskolai törvényt, mely csak állami, illetve magániskolákat ismer el, ezáltal a felekezeti iskolák megszűntek, ami érzékenyen érintette a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek tevékenységét, s a magyar nyelvű oktatást is lehetetlenné tette. Az ismét magyar uralom alá került területen iskoláikat visszakapták, de nem rendelkeztek kellő számú szerzetestanárral, ezért magyarországi rendházakból helyeztek át apácákat. - A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek bajai szerzetesházának krónikája 1941-1944. TIM Adattár 1498.92. 2-4; SALACZ Gábor, 1975. 108-109., 127-128. A Vatikán és a jugoszláv kormány között megszakításokkal 1920 óta folytak tárgyalások egy konkordátum megkötésére, mely rendezte volna a jugoszláviai katolikus egyház és az állam viszonyát. 1935-ben meg is kötötték, a skupstina meg is szavazta, de a pravoszláv egyház támadásai miatt 1938-ban levették a napirendről, és nem ratifikálták. Mindezek ellenére a harmincas években enyhült a katolikus egyházra nehezedő nyomás, a konkordátumban foglaltak szelleme érvényesült, s az egyház létesíthetett szemináriumokat és állami tannyelvű középiskolákat. így jöhetett létre a Paulinum, középfokú papnevelde (kisszeminárium) Szabadkán, s kaphatott Budanovich Lajos engedélyt katolikus középiskola létrehozására. - SALACZ Gábor, 1975. 109-111.