Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

KŐHEGYI MIHÁLY Adatok és okmányok Madaras történetéhez (1526-1856)

den terményt és azokat a lakósokat, akiket elér, hajókkal elhurcolja."

33 Madarasnak és környékének lakossága is feltehetően elmenekült, hiszen 1529 tavaszán Sztevan Boriszlovics - az utolsó elismert szerb despota -, aki ebben az időben Habsburg Ferdinánd híve volt, Bács várát átadta a töröknek.

34 A vár körül török táborhely alakult ki, s innen kezdték a törökök támadni, illetve kifosztani a környező településeket. A hozzájuk csatlakozó szerb fegyveresek vidékünknél jóval északabbra is felhatoltak, hiszen tudjuk, hogy Szentimre, Tetétlen, Vadkert s Kiskőrös helységeket felégették, a lovakat, ökröket az emberekkel együtt elhajtották.

35 A tömeges menekülés és a Duna-Tisza közti falvak felégetése 1529 áprilisa és augusztusa között játszódott le. A középkori magyar lakosság két balsors közül választhatott: vagy elmenekült a távolabbi, biztonságot ígérő településekre, vagy a török hajtotta el őket a rabszolgapiacra. A lecsökkent, illetve elnéptelenedett falvakba, más egykori utalások szerint is, már 1531-ben megindult a délszláv telepesek lassú bevándorlása.

36 Nincs a magyar nemzet történetének izgalmasabb, messzeható eseményekben gazdagabb időszaka, mint a XVI. század első ötven esztendeje. Véresen levert parasztháború nyitotta meg az emlékezetes események sorát. Csakhamar követte a mohácsi csatavesztés, mely véget vetett a nemzeti királyságnak, három darabra tépte és állandó hadszíntérré változtatta a századok óta összeforrott állam területét. A háború romboló korszaka leterelte a fejlődés rendes útjáról az országot. A két király, Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János hirdette ugyan a török elleni harcot, de mit sem tett a török veszély elhárítására. Fontosabb volt számukra a másik hatalmának megtörése, mint az ország megmentése az ellenségtől. A birtokos osztály pedig gazdagodni akart a két király ellentétén, egyiktől a másikhoz pártolt, mindig ahhoz, akitől gazdagabb birtokadományt remélt. Az idő, ami Mohács után elegendő lett volna Mohács jóvátételére és az ország megmentésére, visszavonhatatlanul elmorzsolódott a belső küzdelmekben. A török uralom, mint valami ék hasított az ország szívébe. A megmaradt területek életét a folytonos betörések, rablások, dúlások mellett beárnyékolta a félelem és rettegés attól, hogy a török a szétszakított ország egészére ráteszi a kezét. A hatvanas évek végén megmerevedett az eddig hullámzó határvonal, és egészen a török korszak végéig megmaradt. Az új hatalom tehát hozzáfoghatott a végleges birtokbavételhez.

37 A Duna-Tisza közét és az ország déli részét örök jogon hódította meg Szulejmán. A városokban 33 BUNYITAI Vince-RAPAICS Rajmund-KARÁCSONYI János, 1902. I. 447., 453. 34 SZALAY László, 1861. 140-141. - WINKLER Pál, 1935. 41. 35 BUNYITAI Vince-RAPAICS Rajmund-KARÁCSONYI János, 1902. 442. 36 VASS Előd, 1989. 161-162. 37 Nem célunk, hogy a török kor történetével behatóbban foglalkozzunk. Az érdeklődők a következő művekből nyerhetnek bővebb felvilágosítást: NAGY László, 1966., TURATSCHEK Chr., 1968. - KÁLDY-NAGY Gyula, 1970. - KÁLDY-NAGY Gyula, 1974. - HEGYI Klára, 1976. - PERJÉS Géza, 1979. - SZAKÁLY Ferenc, 1981.