Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

KŐHEGYI MIHÁLY Adatok és okmányok Madaras történetéhez (1526-1856)

egész otthonosan berendezkedett a török, s egyszersmind pénteki istentiszteletet is tartott, amikor is a szultán nevét belefoglalták az imába. Márpedig amely helyen egyszer ilyen Khutbe-t tartottak, azt a mohamedánnak a szent törvény értelmében nem volt szabad többé visszaadni. A pénteki imának ezt a jelentőségét a kortárs magyarok is nagyon jól ismerték.

38 Szulejmán a megszállt Magyarország közigazgatását török minta szerint szervezte meg, a területi egységek és hivatalos személyek ugyanolyan rendjével, mint a birodalom belsejében volt szokásos.

39 Az elfoglalt területek török közigazgatásának életre hívására, a török adóztatás bevezetésére Szulejmán 1543. évi hadjáratának (elesik Siklós, Esztergom, Tata, Székesfehérvár) befejezése után került sor.

40 Kezdetben 25 szandzsákra osztották fel a területet. Később (Eger és Kanizsa eleste után) III. Murád az egész birodalmat ejaletekre, azaz helytartóságokra osztotta. Magyarországon 4 ejalet volt.

41 Baja környékének területén három nahije (járás) osztozott: a bajai, zombori és szabadkai. Mindhárom a szegedi szandzsákba (kerület) tartozott, az pedig az egri elajetbe. A szegedi szandzsák területe Csongrád és Solt vármegyék déli részeire, valamint Bács és Bodrog egész területére kiterjedt. Elén a szegedi várban székelő bég állott. O volt a szandzsák katonai, kincstári és polgári kormányzója.

42 A belső közigazgatás rendszerét már sokan és sok helyütt megírták, így ennek részletes ismertetésétől eltekinthetünk. Röviden csak annyit jegyzünk meg, hogy a török birodalomban a mohamedánok szent könyve, a Korán megállapítása szerint minden föld Isten tulajdona. Az isteni tulajdon felett a szultán rendelkezett, aki a földbirtokok egy részét katonáinak, tisztviselőinek felosztotta. A javadalombirtok azonban nem adomány volt, mert e birtoktesteket zsold vagy fizetés helyett, annak fejében kapták, illetve a szolgálat folyamán felmerült kiadások fedezésére kerültek kiosztásra, s mindig ideiglenesen.

43 Ebből a rendszerből egyenesen következett, hogy a török birtokának jövőjével mit sem törődött, nem épített, nem ültetett, nem javított semmit; csak minél több hasznot igyekezett kizsarolni abból. A vezéreket, parancsnokokat állandóan cserélték, néhány év elteltével a birodalom távoli tartományába vezényelhették őket szolgálattételre. Magyarországon különösen helyén volt az a mondás, amellyel az egykori állapotokat maguk a törökök jellemezték: egész Törökországban nincs senki, aki nagyapja házát meg tudná mutatni. A megfogyott lakosság szomorú állapotát jól érzékelteti Verancsics Antal, a 38 THURY József, 1893. 582-583. 39 FEKETE Lajos, 1940. 4. 40 VASS Előd, 1989. 165. 41 VARGA Ferenc, 1883. 60. 42 KOVÁCS János, 1901. 4. 43 TÖRÖK Pál, 1932. 67.