Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

sorait. Az 1626. évi dica-jegyzék csak két kiskun település nevét tartalmazza: "Szabad szállás Cumanorum", ill. "Kun Szent Miklós Cumanorum".

208 Tehát a XVII. században a békésebb évtizedek sem hoztak lényegi változást számukra. Még az 1686. évi dica-jegyzék is csak négy település nevét rögzíti a Kiskunságban: "Philep Szállása, Szabad szállása, Kun Sz. Miklós, Laczháza."

209 A XVII. század hatvanas éveitől a közbiztonság ismét az egész országban rendkívüli módon megromlott, ugyanakkor a martalócok, szökött katonák és kurucok ellen az egyes települések a központi hatalomtól nem kaptak érdemi segítséget. Ennek következménye lett, hogy a nemesi vármegye szorgalmazására a parasztsághoz hasonlóan a jászkunok is létrehozták a maguk paraszti vármegyéjét, amelynek keretében fegyveresen is védték magukat és értékeiket.

210 Bár a felszabadító háborúk e térség lakossága számára is minden korábbinál nagyobb megpróbáltatásokat hoztak, kétségtelen, hogy a kibontakozás lehetőségeit is felvillantották. A XVII. század utolsó évtizedeiben megfordult az a tendencia, amelynek során az érintett megyék megkísérelték a jász és kun területek bekebelezését. Eszterházy Pál nádor 1682-ben Pest vármegye törvényszékén már felolvastatta azt az oltalomlevelet, amely a kunsági falvakat kiemelte a megyei adózás alól. Az 1696. évi nádori tanácskozáson pedig a Jászkun Kerület portáinak összeírását rendelték el. Ezzel lényegében lezárult az a politikai folyamat, amely a Jászkun Kerület közjogi különállását biztosította.

211 Közigazgatásuk pedig a XVIII. század elejére sokban hasonult a vármegyék falvainak és mezóvárosainak igazgatásához. Az 1705-ben készült jász coscriptióban az összeírtak között az egyes községekben főbírót, jegyzőt, kapitányt, hadnagyot, tizedeseket és felügyelőket találunk. Ezek szerint még ekkor is megőrződött több vonás a korábbi katonai szerveződésükből, de ekkor már a kapitányok, a hadnagyok és a tizedesek nem katonai feladatokat kaptak, hanem az egyes települések belső életének szervezésével voltak elfoglalva. Érthető, hogy a jobbágyfalvakénál lényegesen differenciáltabb volt a jászkun mezővárosok irányítása. Jászberényben 33 tisztségviselőből állt az elöljáróság. A tanács élén már ekkor is a főbíró állt, aki az adókat és a kisebb királyi haszonvételeket kezelte. Ő képviselte a várost mind a jász-, mind pedig a jászkun kerületi gyűléseken. Hasonló felépítés jött létre a következő évtizedekben a kiskun városokban is. Az ismét önmagára talált jászkun universitas számára a török kiűzése után viszont egy újabb veszély je

lent meg. I. Lipót császár a csaknem 900 208 SZAKÁLY Ferenc, 1995. 67., illetve FENYVESI László, 1985. 232-233. 209 Már a XVII. század elején rendre csak a négy jelentősebb kun település neve tűnik elénk, de az 1683. évi jegyzéken belül ez a négy település is igen csekély lélekszámmal, családdal lelhető fel: Szabadszállás 1,5, Fülöpszállás 0,25, Kunszentmiklós 0,25 és Lacháza ugyancsak 0,25 porta után adózott. SZAKÁLY Ferenc, 1995. 68-71., ill. 104-108. 210 EMBER Győző, 1946. 577-581. 211 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet, 1995. 14-15.