Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

igazságszolgáltatás és a közigazgatás terén elvileg folyamatosan érvényesült a jászkunok önkormányzata. A hódoltság viszont valójában gyökeresen szétzilálta a jászkun universitas társadalmi alapjait, mivel az elemi létbiztonság is hiányzott, és ugyanakkor évtizedeken át a kettó's adóztatás szigorúan érvényesült. Egyébként már a XV. században több természeti csapás sújtotta ezt a szűkebb régiót és a királyi hatalom gyengülése, az oligarchia megerősödése sem kedvezett a királyhoz közvetlenül kapcsolódó jászkunoknak. Mivel pedig Mohács és Buda elfoglalása után egyaránt súlyos károkat szenvedett ez a vidék, így 1566-ban a magyar adójegyzékben már csak 14 kiskun település neve fordul elő abban az összeírásban, amely az egri vár és püspökség javainak összeírása során készült.

205 A török defterek 1562-ben 21 kun szállás, illetve település nevét rögzítik.

206 KISKUNSÁG TELEPÜLÉSEINEK LÉLEKSZÁMA 1562-1570 SorHelység Töröknek adózó Magyar ré szám 1562-ben adózó 1570 1 Bankháza 12 2 Beszter 6 3 Ferencszállás 29 36 4 Fülöpszállás 10 31 5 Halas 17 17 6 Jakabszállás 6 7 Kara 23 19 8 Kerekegyháza 39 50 9 Kisbalázs 7 10 Kisszállás 23 16 11 Kocsér 21 18 12 Kunszentmiklós 29 23 13 Lacháza 20 21 14 Lajos 31 20 205 Főlöpszállás, Kisbalázsszállás, Szabadszállás, Lajos, Myzse, Kerekegyház, Ferenczszállása, Tatár-Sz-Miklós, Kocsér, Kara és Palka. A későbbi kiskun településekből már ekkor hiányzott Halas, Majsa, Dorozsma és Félegyháza, amelyek minden bizonnyal a Mohács után e területen visszavonuló csapatok pusztíthattak el. GYÁRFÁS István, 1878-1885: 117-119. 206 KÁLDI-NAGY Gyula, 1985. és SZAKÁLY Ferenc, 1995. alapján összeállított táblázatok ezt a megállapítást támasztják alá.