Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

bormonopóliumot is, pedig ez régtói fogva mint "regalia bénéficia minora" a kunok javadalma volt.

201 A "Cumania minor", a Kiskunság elnevezés egyébként a XVI. századi királyi kamarai iratokban fordul eló' első' alkalommal, bár a Kecskemét-szék elnevezés is változatlanul fellelhető a nyilvántartá- sokban.

202 A királyi kamara bekapcsolódása a kunok életébe mindenekelőtt azért vált szükségessé, mivel a Habsburg uralkodók hosszú időn át nem neveztek ki nádort, és így a jászkun főispáni és bírói hivatal is üresen maradt.

203 1608 után, amikor a rendekkel való egyezkedés alapján a nádori tisztséget ismét rendszeresen betöltötték, helyzetük sokban változott, hisz főhatóságuk ismét a nádor lett. Azonban ekkor sem személyesen irányította őket, hanem egyik familiárisára bízta e munkát. A nádor nevezhette ki a jászkun főkapitányt az 1630. évi 43. tc. értelmében, és élvezhette a jászkunok szolgáltatását is.

204 A szepesi kamara 1667 és 1681 között mégis ismét szerepet kapott a jászkunok fölött, mivel Wesselényi Ferenc nádor halála után az udvar közel másfél évtizedig újból nem töltötte be a nádori széket. A megyék és a kerületek tevékenysége számára a hódoltság ideje alatt igen szűk terep jutott. Lényegében a bíráskodáson kívül csak a hadiadóknak az országgyűléseken történő megszavazása lett a feladatuk. Mivel a gyér lakosság és az alacsony teremlési szint miatt anyagi forrásaik igen szűkösek voltak, annak bővítése érdekében Heves vármegye a Jászságot és a Nagykunságot, Pest-Pilis-Solt vármegye pedig a Kiskunságot igyekezett a maga számára végleg megszerezni. Ezért csak a XVII. század végén, Andrássy Miklós főkapitánysága alatt indult meg a jászok és a kunok részéről egyfajta függetlenedési törekvés a megyei hatóság alól, amely igyekezet később azt eredményezte, hogy a Jászkunság a XVIII. század fordulójára már önálló adózó kerületté válhatott. Az 1 A kamara a következő évtől kezdve a kunoktól származó jövedelmet is Eger vár védelmére biztosította. 2 A "cumani minores", a kiskunok kifejezés a korábbi vélekedéssel szemben nem 1558-ban tűnt fel első alkalommal a feljegyzésekben, hanem már az 1553/54. évi, Bornemissza Gergely nevéhez kapcsolódó urbáriumban. De már a XV4. század elején is ismert lehetett a "kiskun" népnév. Ezt igazolja, hogy már 1503-ban találkozunk egy "Johannes Kyskwn" nevű személlyel, ami azt jelzi, hogy már a XV. században ismert lehetett ez az elnevezés. FENYVESI László, 1985. 229-230. Bár a jászkunok mind az adózást, mind pedig az ingyen munkát tekintve Egerhez tartoztak, az uralkodó 1560-ban Gyulához rendelte őket a szegediekkel és a debreceniekkel együtt. SZAKÁLY Ferenc, 1981. 91. 3 A jászkun főkapitányságot és bíróságot az 1485. évi 11. tc. kötötte a nádori méltósághoz. A "Comes et Judex Jazygum et Cumanorum" cím I. Lipót uralkodásától kapcsolódott a nádori méltósághoz. A XV. században a budai királyi tiszttartó volt gazdasági téren a kunok főhatósága, ő kezelte az uralkodónak járó szolgáltatásokat, és egyik tisztje állandóan a kerület központjában tartózkodott. A szepesi kamara azon az alapon vitatta a nádor kinevezési jogát, hogy a kunok földjei koronabirtokot képeztek, és ennek alapján az uralkodót illette volna a kinevezés joga. A nádort évenként 3 ezer arany illette meg a jászkunok részéről.