Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

D/ Kiskunság A Kiskunság is Buda bevétele után a hódoltság részévé vált. Mivel itt a török igazgatást elsó'dlegesen annak katonai jellege határozta meg, és mivel a korábbi magyar közigazgatásra nem voltak tekintettel, a jászok és a kunok különálló szervezete, kiváltságos helyzete sem érvényesülhetett. A Kiskunság nagyobb része a budai, kisebb része a kalocsai szandzsákhoz tartozott. Új uraik a jászkunok településeit, lakosságát, annak értékeit és kötelezettségeit a korábbiaktól eltérően vették nyilvántartásba, és más módszereket alkalmaztak velük szemben. A Kiskunság lakossága viszonylag kis lélekszámú településeken, szállásokon élt, és így semmiféle védelmet nyújtó építményekkel nem rendelkezett. Éppen ezért az itt átvonuló csapatok, martalócok rendkívüli pusztításokat végeztek jószágaikban és a lakosság soraiban egyaránt. Ésszerű ellenállásra lehetőségük nem nyílt. Csak azok tudtak megmenekülni, akik mocsarak közé, vagy nagyobb településekre tudtak időben jutni.

199 A Kiskunságon belüli pusztulás méreteit jól érzékelteti az alábbi néhány adat és arányszám. Bár kétségtelen, hogy a XV. században még minden bizonnyal a Duna-Tisza közén élő kun települések száma volt a legnagyobb, a török pusztítások hatására a Jászkunságon belül arányuk alaposan lecsökkent. Az 1594-95. évi Egerbe küldött censusból a Jászságra 289,5 forint, a Nagykunságra 211,4 ft, a Kiskunságra viszont csupán 68 ft. jutott (az egésznek 11,95 %-a). Hogy mennyire nem véletlen ez a rendkívül alacsony arány, bizonyítja, hogy a census servilis, a robotválság esetében, amelynél a lakosság tényleges számát minden bizonnyal még pontosabban vették figyelembe, a Jászság 113,5 Ft-t, a Nagykunság 72,7 ft-t, a Kiskunság pedig csak 24 ft-t (a Jászkunságra kivetett összeg 11,41 %-a) fizetett.

200 Az idegen uralom berendezkedése és folyamatos működése ellenére a magyar közigazgatás, miként már korábban is dokumentáltuk, nem vonult ugyan ki teljesen a meghódolt területekről sem, de lehetőségei igen behatároltakká váltak. A Mohács előtti budai királyi tiszttartóság helyébe a hódoltság alatt 1548-ban a pozsonyi, majd 1567-től a szepesi kamara lépett. Ez a szervezet kapta feladatul a kunok gazdasági irányítása mellett azok közigazgatásának alakítását és a jogszolgáltatását is. Ez az apparátus az egykori kun autonómiát teljességgel figyelmen kívül hagyta. Nem jártak el másképpen az egri kapitányok sem, akik még a Kecskemét-szék kun falvaiban is esetenként felfüggesztették a 199 Kecskeméten az 1562-ben készült defterek tíz utcanevet sorolnak fel. Ezek között az utolsó Kun utca. Minden bizonnyal az ide menekült kunok lakták. KALDY-NAGY Gyula, 1985. 347. A Kecskemét székben lakó kunok közül sokan a Kolbász-székbe, a Nagykunságba menekültek, ahol a hódoltság első évtizedeiben még valamivel elfogadhatóbb volt a közbiztonság. FENYVESI László, 1985. 222. 200 A dika alapján kivetett összeg esetében a használatban lévő legelők, telkek nagysága fokozottabban esett latba. Ennek lehet eredménye, hogy e téren valamelyest módosultak az arányok. A jászok 78,7 ft-t, a nagykunok 101,2 ft-t, a kiskunok pedig 51 ft-t (a három részre kivetett összeg 22,08 %-át) fizettek. SZAKÁLY Ferenc, 1981. 141.