Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

A törökellenes háborúk befejezése után Pest-Pilis-Solt megyében is igen nagy lakatlan területek, elvadult tájak vártak benépesítésre. Falvaink egy jelentós hányadába már közvetlenül a török kivonulása után visszatért a lakosság megmaradt része. Számos falut viszont német és szlovák jobbágyok telepítettek újjá. Ennek hatására nemcsak a lakosság száma nőtt meg ugrásszerűen, hanem a térség nemzetiségi összetétele is gyökeresen átalakult. Míg Bács-Bodrog vármegye területén a szerb és a bunyevác nyelvű lakosság vált meghatározóvá, a három egyesült megye területén szlovák és német nyelvű jobbágyokkal pótolták a hiányzó munkaerőt.

180 FALVAINK PUSZTULÁSA ÉS ÚJJÁTELEPÍTÉSE Település Pusztulása Újjátelepítése A lakosság nemzetisége Jogi helyzet Alpár kb. 1591 kb. 1725 magyar falu Apostag kb . 1686 kb. 1715 magyar, szlovák falu Baja 1686 1696 magyar, szerb m.város Bajaszentistván (Pandúr, Kákony, kb . 1686 kb. és 1720 1782 magyar, német, bunyevác falu Bátya kb. 1696 kb. 1695 magyar, szerb falu Bogyiszló kb. 1686 kb. 1695 magyar falu Császártöltés új települ. kb. 1750 magyar, német falu Dunaegyháza kb. 1686 1702 szlovák falu Dunapataj kb. 1686 kb. 1690 magyar m.város Dunaszentbenede kb. 1686 1695 magyar falu Dunavecse magyar falu Dusnok kb. 1686 kb. 1715 magyar, sokác falu Érsekcsanád kb. 1696 kb. 1695 magyar falu Fájsz kb. 1686 kb. 1695 magyar falu Foktó kb. 1686 kb. 1695 magyar falu Fülöp szállás magyar falu Géderlak (Új-Lak) kb. 1686 kb. 1720 magyar falu Hajós kb. 1680 kb. 1715 német falu Falvaink pusztulását és újjátelepítését rögzítő táblázat SZAKÁLY Ferenc, 1995. és BOROVSZKY Samu, 1909. alapján készült.. A táblázatban lévő m. város rövidítés - mezőváros.