Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

Település PusztuláÚjjáteleA lakosság Jogi sa pítése nemzetisége helyzet Harta kb. 1686 kb. 1720 német, magyar falu Izsák kb. 1686 kb. 1690 magyar falu Kalocsa 1602 1711 magyar m.város Kecel kb. 1686 kb. 1750 magyar falu Kecskemét magyar m.város Kiskőrös kb. 1541 1718 szlovák falu Kiskunfélegyháza kb. 1541 1743 magyar m.város Kiskunhalas magyar m.város Kiskunmajsa kb. 1541 1744 magyar m.város Kunszentmiklós magyar m.város Miske kb. 1686 1719 magyar, szlovák falu Nemesnádudvar kb. 1686 kb. 1715 szlovák falu Okécske kb. 1686 kb. 1715 magyar falu Ordas magyar falu Solt kb. 1686 1715 magyar falu Soltvadkert kb. 1686 kb. 1721 magyar falu Sükösd kb .1686 kb. 1715 magyar, szerb falu Szabadszállás magyar m.város Szalkszentmárton kb. 1686 kb 1691 magyar falu Szeremle kb. 1686 kb. 1695 magyar falu Tass kb. 1686 kb. 1695 magyar falu Újkécske kb. 1686 kb. 1720 magyar falu Úszód kb. 1686. kb. 1695 magyar falu Az ország egészére kiterjedő nagy betelepítések csak a század második felében értek véget. Részben ezek hatására, részben pedig a békésebb évtizedek eredményeként falvaink száma jelentősen megnőtt. Bár kétségtelen, hogy az ősi és az újabb telepítésű jobbágyfalvak között is számottevő különbségek állottak fenn a kapott és a kiharcolt jogokat illetően, de az úrbéri rendezés az 1760-as években ezeket számottevően tompította. Ennek hatására a falvak, községek, bár változatlanul földesuruk hatalma alatt álltak, az úrbéri pátens a falusi jegyzők és esküdtek választásában a települések számára bizonyos autonómiát biztosított. A