Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

Tekintettel arra, hogy a megyék szervezete, hivatala nem tudott a hódoltságon belül működni, hanem a királyi országrész területén, nagyobbrészt Egerben, Szécsényben és Füleken ült össze a közgyűlés, ott szolgáltattak igazságot a felmerült ügyekben, az egyes járások működésének a feltételei még kevésbé voltak adottak. Még a régi kiváltságokkal rendelkező Kiskunság sem tudta elérni, hogy ügyeiket külön kezeljék. A mai értelemben vett megyehatárok megvonása, illetve a járások behatárolása még ezekben az évtizedekben sem történhetett meg. A jobbik esetben az egyes megyék ellenőrzése alatt álló települések nyilvántartásba vételét végezték el csupán, de közbiztonság csaknem teljes hiánya a lakosokat újabb és újabb helyváltoztatásra kényszerítette. A gyakori háborús években pedig ideiglenesen vagy véglegesen több falu is megszűnt létezni. Mivel pedig évtizedeken át több megye ügyeit, kötelezettségeit együtt kezelték, több megye is egy-egy vár kiszolgálását, erősítését kapta feladatul, nem törekedtek arra minden esetben, hogy az illetékességet pontosan betartsák.

176 Miként Pest és Pilis, majd Pest és Solt megyék esetében is láttuk, az egyesülés egyik fontos motiválója a hódoltság alatt az elfogadható jogszolgáltatás biztosítása volt. Hasonló okok miatt vonták e három megyéhez egy időben Csongrádot is, miként együtt intézték Heves, KülsőSzolnok megyék, a Jászság és a Nagykunság ügyeit is. Más részről az adóztatás végett már a hódoltság kezdetén, 1550-ben célszerűvé vált, hogy az egykori különállásuk mellőzésével ("Dica regia circa festum beati Georgii martiris imposita anno domini 1550 comitatum Pestiensis et Zolnok et Czongrad per denarios 55 et comitatus Zolt,") Pest, Solt, Szolnok és Csongrád megyék lakosait együtt vegyék nyilvántartásba, amelyben külön kiemelés nélkül a kiskunsági települések is sorra fellelhetők.

1

'

7 Korábban is utaltunk arra, hogy a megyehatárok távolról sem rögzültek pontosan Mohács előtt sem. Lehet, hogy egy régi gyakorlatot rögzítettek az 1550., 1553. és 1565. évi dica-jegyzékek, amelyekben Alpár, Szentkirály és Szentlőrinc még Szolnok megye részeként szerepel, de az kétségtelen, hogy 1571-tól már a Pest megyei jegyzékben találjuk nevüket. Alpár pedig egy időben Csongrád megye részeként van jelölve, ami ugyancsak nem lehet véletlen, hisz Csongrád megye egykoron még ennél északibb részekre is kiterjedt.

178 Kiskunságot is, miként erre már több alkalommal utaltunk, a dica-jegyzékek a XVI-XVII. század során következetesen Pest megye részeként kezelik.

179 '

6 Szűkebb régiónk Eger; Csongrád, Csanád, Békés stb. megyék Gyula; Baranya, Tolna, Somogy, és olykor a Szerémség pedig Szigetvár támogatását kapta feladatul. De több adatunk van arra is, hogy Eger Bács és Bodrog megyében is érvényesítette ezen igényeit. 77 SZAKÁLY Ferenc, 1995. 19-2G. 7 "Gombkötő János füleki lovashadnagy 200 forintért vette zálogba Kis András Alpár faluját (Csongárd megye)." SZAKÁLY Ferenc, 1995. 186. '

9 A Jászság és a Nagykunság pedig Heves, illetve Külső Szolnok megyével együtt található.