Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

jelez. A század közepén csak egy település akadt, ahol 10 háznál többet vettek nyilvántartásba, a század végén viszont már több olyan helység akadt, ahol 40-nél több házat regisztráltak. Borsódban 60, Kolutban 81, Komoráson 43, Madarason 45, Gorni-Sáron 40 volt a számuk. Még vigasztalóbb volt a kép a bajai és a szabadkai nahijében, ahol egyetlen településen sem volt az adózásra kötelezett házak száma tízen alul, ugyanakkor Besenyő' 60, Bikity 42, Csó'szapa 53, Istvánmegye 46, Szeremle 75, Kelebia 57, Szabadka 63 adózásra kötelezett házzal van feltüntetve.

130 Az 1580 és 1591 közötti évekből fennmaradt két török adóösszeírás alapján tehát nemcsak a század végén még létező települések létéről, hanem az ottani házak, adózók számáról is viszonylag pontos tájékoztatást kapunk.

131 A BAJAI NAHIJÉBEN ÖSSZEÍRT TELEPÜLÉSEK ÉS AZ ADÓZÓIK SZÁMA Név 1580-1582 1590-1 Almás 25 35 Gorni-Aranyos 31 Árokháza 24 20 Baja 18 22 Baracska 13 13 Besenyő 2 60 Bikity 47 42 Borota 25 25 Borsód 59 Csanád 39 38 Csávoly 22 27 Csente 12 17 Csó'szapa 47 53 Istvánmegye 48 46 1 Többször is utaltunk arra, hogy a török közigazgatás az első évtizedekben jelentős változáson ment át. Az egyes közigazgatási, adóztatási egységek határai számottevően módosultak, ebből adódóan az egyes nahijék defteréiben jelentős átfedések lelhetők fel. 131 DUDÁS Gyula, 1896. I. 239. A bajai nahijéhez még három további település tartozott, amelynek neve olvashatatlannak bizonyult, illetve néhány Pest megyei falu is, amelyeket sajnálatosan elhagyott a szerző a felsorolásból. A szabadkai nahijéhez tartozó települések között is volt három, amelynek a neve olvashatatlannak bizonyult.