Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig
A vármegye központi befolyás nélkül állapíthatta meg belső' egységeinek, a járásoknak és ezeken belül a kerületeknek a kialakítását az 1649: LXXXVI. tc. alapján. A megye területén lévó' községek feletti befolyásukat az 1765: XXI. tc. biztosította számukra. A városok egy része feletti felügyeleti jogukat az 1647: XCIII. tc, és az 1649: XX. tc. alapján gyakorolhatták. A jobbágyok ügyeinek igazgatásán belül felhatalmazást kaptak a községeken belüli választásokban, az úriszékek felügyeletében, közreműködtek az urbáriumok végrehajtásában, a területi főgyámi jogkör gyakorlásában. Az igazságszolgáltatáson belül a megyei bírák megválasztása és azok esetleges elbocsátása állott jogukban. Elsó' és másodfokú hatáskört gyakoroltak a büntető'- és magánjogi jellegű jogvitákban. Az 1723: LXXXIII. tc. alapján jogosult volt az ún. vérhatalom gyakorlására is, azaz nádori engedély nélkül (az 1723: II. tc. alapján) statáriális bíráskodást vezethetett be. Az úriszékek döntéseivel szemben fellebbviteli jogkört kapott a megye. A XVII. század óta közhitelességi funkciót látott el, ítéleteit saját börtönében hajtotta végre. 121 A magyar reformkor nagy célkitűzései között nem csak a független államiság visszaállítása és a gazdasági fejlődést gúzsba kötő feudális anomáliák felszámolása érdekében fogalmaztak meg újabb és újabb tervezeteket, hanem megkülönböztetett figyelmet kapott a közigazgatás is. Mind a főurak jelentős része, mind a liberális nemesség számára egyértelművé vált, hogy sem a bíráskodást, sem pedig a közigazgatást a korábbi keretek között nem lehet folytatni, ha a gazdasági életen belül érdemi változtatásokat akarnak elérni. Az 1832-36-os országgyűlésen, ha áttörés nem is történhetett, a rendek számottevő eredményt tudtak felmutatni. A korábban a nemesi jogok védelmét és érvényesítését nyersen szolgáló megyék hatáskörét számottevően módosította, részben szabályozta, korlátozta az 1836. évi törvény. A le nem becsülhető eredmények ellenére a magyarországi rendiség, avagy feudális jogrendszer továbbra is fennmaradt. Ezen komolyabb változtatásra 1848-ig nem is került sor. B/ Bács-Bodrog vármegye Bár I. Szulejmán 1526 szeptemberében Budát és az ország középső részét kiürítette, a szerémségi várakban, Péterváradon, Újlakon és Titelben, amelyeket gyorsan megerősített, őrséget hagyott hátra. Egy 1527 és 1530 között összeállított magyar adóelőirányzat már ("per turcas occupati") török által elfoglalt megyeként említi Bács, Szerem, Valkó, Torontál Pozsega és Bodrog megyéket. 122 | 21 STIPA István, 1995. 7-9. A megállapítás nem teljesen pontos, hisz Bács megye valójában csak 1541-ben, Becse, Becskerek pedig csak 1551-ben hódolt meg, a megállapítás minden bizonnyal csak azt
