Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

náhije, a szegedi szandzsákon belül pedig a kalocsai, a zombori, a szabadkai illetve a bajai nahije terjedt ki megyénk területére. A hódoltságban a lakosság életét a katonákon kívül leginkább a kádi tevékenysége határozta meg. Hatásköre igen széleskörű volt, amely katonákra és civilekre, hitetlenekre és moszlimokra egyaránt kiterjedt. Az igazságszolgáltatás, a pénzügyigazgatás, a közigazgatás, a piacok felügyelete stb. mind az ő ellenőrzése alá tartozott. A leginkább rettegett török tisztviselő minden bizonnyal mégis a defterdár volt, aki az adó kirovását és annak behajtását végezte.

114 A török közigazgatás semmilyen formában nem volt tekintettel a leigázott területeken a korábbi szokásokra, jogi keretekre, és egy merőben új, mondhatjuk idegen, és a magyar társadalmi és gazdasági viszonyokhoz nem illeszkedő rendszert épített ki. Éppen ezért a török kiűzése után ennek a közigazgatásnak semmi kisugárzása, semmiféle hatása nem lett a későbbi középszintű és helyi közigazgatásunkra. Hogy mennyire idegen volt ez az egyébként jól kiépített és hatékony szervezet az itt élők számára, bizonyítja az a tény is, hogy közel százötven éves működés után nyomtalanul eltűnt életünkből. Magyarországi hódításai során a Török Birodalom eljutott a korabeli gazdasági és társadalmi berendezkedése mellett teljesítőképessége felső határához. Az itt megszerzett területek megtartása a birodalomtól mind nagyobb áldozatokat követelt, és az innen származó jövedelme távolról sem fedezte a hódoltság fenntartásának költségeit. A magyarság részéről megnyilvánuló folyamatos és erőteljes ellenállás miatt a kiadások csaknem egészét a katonaság fenntartása, és az erőszak-apparátus karbantartása emésztette fel. I. Szulejmán halálát követően pedig mind több téren jelentkezett birodalmán belül az időközben felhalmozódott válság. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a magyarországi hódítások nem járhattak olyan eredményekkel, következményekkel mint a Balkánon: a százötven éves hódoltság ellenére itt lényegében töretlenül és maradéktalanul fennmaradt a magyar feudalizmus rendszere.

115 A Porta minden igyekezete ellenére a magyar állam, a nemesi vármegye és a magyar magánföldesurak folyamatosan jelen maradtak a meghódolt területeken. Salamon Ferenc egyik alapvető megállapítását, amely szerint a magyarországi hódoltság valami különös, egyedülálló jelenség az egyetemes történetben is, Szakály Ferenc a közelmúltban ismét a szakma figyelmének középpontjába állította, és adatok tömegével igazolta ezt. A török tartós jelenléte ellenére a kialakult állapotokat a magyar feudalizmus minden lényeges tényezője jogtalannak ítélte, ezért a katonai megszállással szembeszegült, abba nem volt hajlandó belenyugodni, EMBER Győző, 1946. 595-599. Azt is joggal fogalmazhatjuk meg, hogy a török feudalizmus súlyos vereséget szenvedett a Magyarországból fegyverrel kiszakított területen. SZAKÁLY Ferenc, 1981. 9-10. A Török Birodalom teljesítőképességének megtorpanásával és mind súlyosabb gondjaival rajta kívül több kiváló kutatónk és szerzőnk foglalkozott.