Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

az ország középső részének kiszakítását csak kényszerből fogadta el, a "hódoltságot" mindvégig csak átmenetinek tekintette.

116 A nemesi vármegye ha nem is zavartalanul, ha nem is megszakítások nélkül, de gyakorlatilag a hódoltság egész tartama alatt ellátta alapvető feladatait. A megváltozott körülmények miatt időről időre szükség volt ugyan az egyes megyék időszakos vagy tartós összefogására, sőt összevonására, de a király által összehívott országgyűléseken megjelentek az egyes megyék nemeseinek küldöttei, és ott közreműködtek a törvényhozásban. Éppen ezért a királyi Magyarország törvényei mindvégig a hódoltságban élők számára is kötelezőek voltak. A nemesek jelentős részének és a vármegyének a hódoltságból való elmenekülése miatt a jogszolgáltatás nem ritkán komoly mértékben akadozott ugyan, a megoldatlan ügyek száma többször fölhalmozódott, és a döntés időben sokszor kitolódott, de a lényegében folyamatos működés tényét nem lehet kétségbe vonni. Bár a közigazgatás ezekben az évszázadokban is az előzőekhez képest kevesebb figyelmet kaphatott, kétségtelen, hogy a központi hatalom céljainak végrehajtásában tevékenyen és folyamatosan részt vállalt, mind az állami adók, mind a különféle közmunkák elvégeztetésében közreműködött. A török kiűzésének hatására a XVIII. század folyamán Magyarország állami életében alapvető változások mentek végbe. Nyomtalanul eltűnt a hódoltság területéről is az egykori török közigazgatás, és viszonylag gyorsan helyreállt az egykori magyar közigazgatási és jogszolgáltatási szervezet. A rendi monarchia változatlanul megmaradt ugyan, de az idegen uralkodóház és a Bécsből történő kormányzás a központi hatalmi szervek tevékenységét is befolyásolták. A helyi adminisztráció, a jogszolgáltatás és a közigazgatás ellenőrzése az 1723. évi 47. tc. alapján létrehozott helytartótanácshoz került, és maradt egészen a polgári forradalomig. A nemesi vármegyék visszakapták korábbi hatáskörüket és nemcsak a nemesség érdekeinek következetes védelmét látták el, hanem a központi kormányszervek rendeleteinek végrehajtói is lettek. Csak kisebb változásokat eredményeztek azok az igen jelentős korszerűsítési próbálkozások, amelyekkel részben Mária Terézia, főként pedig II. József kívánta a megváltozott igényekhez igazítani mind a közigazgatást,

117 mind pedig gazdasági és társadalmi viszonyokat. A császári rendelet több kisebb megyét megszüntetett, nagyobbrészt felszámolta a megyéken kívüli területeket is,

118 és beolvasztotta a megyékbe a szabad 116 SZAKÁLY Ferenc, 1981. 12-27. 11 ' A császári rendelet a főispánokat 1785 márciusától megyéik tényleges igazgatásától felmentette, csak az országgyűlésen belüli részvételüket és szavazati jogaikat hagyta meg. 0 viszont országgyűlést nem hívott össze. 1 A XV-XVI. században a nemesi vármegye területének alakítása során nem voltak figyelemmel a legalapvetőbb közigazgatási érdekekre sem. 1422-ben a nánási Kompolthy István kérelmére a Békés megyei Ványa községet Heves vármegye hatósága alá helyezték. 1459-ben Zaam, Sáp és Bajom Szabolcs megyei falvakat rendeleti úton Békés megyéhez csatolták. A XVI. század végén gyepösi More Péter "nagyobb kényelmére" II. Ulászló király a Csongrád megyében fekvő Szent László, Thés és Pókaháza falvakat