Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

dominanciája stb. Mivel az összekötő erővonalak kétségtelenül meghatározóbbak, ezért célszerűbbnek látszott az egész korszak együttes ismertetése. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a magyarság egész XVI. és a XVII. századi életét és tevékenységét a török elleni küzdelem határozta meg, hisz nemcsak a közvetlen hódoltságban élők, hanem az ország egésze számára létfontosságú lett az oszmán hódítóval szembeni harc. A XVI. század elején még mindig igen expanzív török hatalom, amikor Magyarország meghódítását elhatározta, már egy óriási, három kontinensre kiterjedő birodalom volt. A több tucatnyi országot és népet maga alá gyűrő, többnyire a nyers erőszakra építő államszervezet gazdasága és társadalma rendkívül heterogén volt, és így több szempontból is eltért a Közép-Európában kialakult állapotoktól, hagyományoktól. A világhódítóként fellépői. Szulejmán mohácsi győzelme, majd Buda bevétele után hamarosan megtörtént az újabb szerzeményeken is az új közigazgatás kiépítése. A meghódolt területekkel, népekkel kapcsolatosan a török állam kétféle magatartást tanúsított. A stratégiailag kevésbé fontos és önként behódolt részek súlyos adóterhek és egyéb kötelmek ellenében megtarthatták hozzávetőleges önállóságukat, a fegyverrel megszerzett területeken viszont nem voltak tekintettel a korábbi állapotokra. így miközben Erdély megtarthatta belső szervezetét, a királyi Magyarországtól elhódított területeken egy merőben új közigazgatási hálózatot hoztak létre néhány éven belül, melynek két központja lett: Buda és Temesvár. A budai vilajet megszervezése is egy hosszabb folyamat eredménye lett. A hódoltsági terület növelése során előbb 12, majd később, a legnagyobb kiterjedtsége idején 18 szandzsákra oszlott, ezeken belül pedig eltérő számban nahijékat hoztak létre.

112 A tartomány élére a Budán székelő pasákat maga a szultán nevezte ki, és mivel a keresztény világgal mindenekelőtt ezen keresztül érintkezett a birodalom, általában kellő felkészültségű és megfelelő gyakorlattal rendelkező embert küldtek e fontos helyre.

113 A török közigazgatást az egész birodalmon belül egységes elvek alapján végezték jól képzett hivatalnokok és katonák. Világi törvénykönyvük, a kánun is a mohamedán egyházi jogon alapult. A hitetleneket nem nemzetiségük, jogrendjük alapján különböztették meg, hanem vallásuk szerint. A Duna-Tisza köze teljes egészében a budai vilajetbe, kormányzóságba tartozott. Ezen belül az egyes szandzsákok beosztása, azok határa a hódoltság területének a még viszonylag gyors ütemű növekedése idején igen képlékeny maradt, éppen ezért területi kiterjedtségükkel, hatókörükkel kapcsolatos bizonytalanság máig sem oszlott el teljesen. Mai megyénk területe részben a budai és részben pedig a szegedi szandzsák ellenőrzése alatt állt. A budai szandzsákon belül a pesti és a kecskeméti n2 EMBER Győző, 1946. 595-597. Az első budai pasa a magyar származású Szulejmán volt, akit Bagdadból helyezett át a szultán Budára. KÁLDI-NAGY Gyula, 1977. 7.