Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Kemény János: A Baja Városi Közigazgatási Bizottság működése 1876-1914

jelentést ismertetem. Ez szerkezetében és mondanivalójának bőségében megegyezik a többi előadói jelentéssel. 1885 második felében a gabona- és a szőlőtermés közepes, a gyümölcstermés bőséges volt. A szőlő egy részét a jég elverte. A napszám aratáskor 1 forint, később 70-80 krajcár, decemberben 60 krajcár volt. A város gazdászati és kereskedelmi viszonyai lehangolok. A földművelő lakosság kényszerhelyzetben van, mert a földek javítása és az intenzív gazdálkodás nagy áldozatokat követel, a homokos talaj pedig ennek ellenére is keveset terem. A helyi gazdászat nem képes ellátni a húszezer főnyi lakosságot sem elegendő élelemmel, sem pedig munkával. Régebben ezen a gondon enyhített, hogy a város a fekvésénél fogva nagy terület piaca volt, és a virágzó ipara és kereskedelme révén könnyen lehetett pótolni a gazdászati hiányokat. Amióta azonban a más irányban futó vasútvonalak miatt a város elveszítette a piacait, az ipar és a kereskedelem siralmas állapotba került. Ezt mutatják a vállakozóknál felhalmozódott adóhátralékok is. A város négy szeszgyárában korábban sok városi szegényember kapott munkát. A nyomasztó adó miatt kettő közülük megszűnt, és a másik kettő is korlátozta a működését. Ennek, valamint a gyártásnál bevezetett újításoknak a következtében a korábban itt dolgozók nagy része munka nélkül maradt. A szabadka-bajai szárnyvasút megépítése javított ugyan a város helyzetén, de megoldást nem hozott. Most a bajaiak egyedüli reménye a bajai és a bátaszéki vasútnak a Duna áthidalásával történő összekötésében van, melynek révén a város új piacokat nyerhet.

5 Közlekedés és közmunkaügyek A közigazgatási bizottság 1877-ben a Baja és Szabadka közötti vasútvonal megépítését kérte a minisztériumtól. Indokolásul felhozta, hogy Baján keresztül szállítják Szabadka felé Baranya és Tolna megye borát, tüziés épületfáját és kőszenét. Az áru a Dunán érkezik a bajai piacra, ahonnan régóta működő kereskedőtelepek közvetítik tovább. Baranya és Tolna megye kereskedői Baján élelmiszert és iparcikkeket vásárolnak. A Baja és Szabadka közötti vasúti összeköttetés fellendítené a kereskedelmi forgalmat. Ha pedig a baja-szabadkai vonalat összekapcsolnák a bátaszéki vonallal, az áru külföldre is könnyen eljuthatna, mert így létrejönne a nagyvárad-fiumei és a nagyvárad-arlbergi vasútvonalhoz való csatlakozás.

54 1880-ban ugyanebben az ügyben a kereskedelemügyi miniszter pártfogását kérte a bizottság. A beadvány szerint Baja városnak éltető eleme a kereskedelem, és mivel a budapest-zimonyi vasutat - amely fellendíthetné 53. Bajai kib. XI/21 - 224/1886. 54. Uo. XI/7 - 42/1877. és XI/21 - 224/1886.