Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Kemény János: A Baja Városi Közigazgatási Bizottság működése 1876-1914

költségek jelentősen meghaladták a tervezett összeget, a tébécés pavilon megépítését későbbre halasztották.

46 1903-ban dr. Kuzman Oszkár orvos magángyógyintézet felállítására kapott engedélyt a minisztériumtól, a közigazgatási bizottság támogatásaval.

47 1912-ben szigorúbb járványtörvény kiadását szorgalmazta a bizottság. Véleménye szerint a vörheny és egyéb fertőző gyermekbetegségek minden évben olyan hevességgel lépnek fel országszerte, és olyan nagy pusztítást végeznek, hogy a legkomolyabban fontolóra kell venni az ellenük való védekezés lehetőségeit. A kolerajárvány ellen mindent megtesz az állam, pedig az sokkal kevesebb áldozatot követel, a gyermekbetegségek ellen pedig lényegében csak a törvényhatóságok küzdenek, sajnos többnyire eredménytelenül. A jövő nemzedéket pusztító betegségek ellen a bizottság szerint csak egy szigorú járványtörvény mellett lehetne eredményesen fellépni.

48 1912 decemberében városi tüdőbeteggondozó intézet kezdte meg működését.

49 A bizottsági jelentések tartalmaznak adatokat a városi közfürdőkről is. 1881-ben pl. egy gőzfürdő, egy kabinos uszoda és egy ún. közös fürdő volt a városban. A két utóbbi létesítmény a Ferenc-csatorna adottságait hasznosította.

50 Baján a tárgyalt időszakban két jótékony nőegylet működött. A régebbi, a Rk. Jótékony Nőegylet jelentékeny tőkével rendelkezett, amelynek kamatából sok rászorulót tudott segélyezni. Emellett menhelyet működtetett, ahol szegény munkások gyermekeire vigyáztak amíg a szülők dolgoztak. Az Izraelita Nőegylet hasonló szellemben, de rosszabb anyagi körülmények között dolgozott. Kívülük működött még a városban az Országos Vöröskereszt Egylet helyi fiókja, és a Bajai Ifjúsági Körnek is volt egy betegsegélyző egylete/

1 Közgazdasági viszonyok A közgazdasági előadó - aki 1882-tol 1912-ig volt a közigazgatási bizottság tagja

52 - féléves jelentései igen részletesen tájékoztatnak a város gazdasági életéről. Alább példaként az 1885. év második félévéről készült 46. Uo. 230/1901,. 199/1902. és 204/1903. I. 47. Uo. 191/1903. I. 48. Uo. 35/1912. I. 49. Uo. 13/1913.1. 50. Uo. IV/10 - 100/1881. 51. Uo. XI/21 - 224/1886. 52. A közgazdasági eló'adó az 1882. évi 20. tc. rendelkezése szerint lett a közigazgatási bizottság hivalból kirendelt tagja. Kirendelésével egyidejűleg megszűnt a postai és távírdai kerület igazgatójának bizottsági tagsága. A postaügy képviseletét ettől kezdve az államépítészeti hivatal vezetője látta el. A közgazdasági eló'adó 1912-ig volt tagja a bizottságnak. Helyét az 1912. évi 23. tc. szerint a m. kir. gazdasági felügyelő foglalta el.