Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Kemény János: A Baja Városi Közigazgatási Bizottság működése 1876-1914

a törvényhozás nem mindenben pótolta azt, ami a céhrendszerben jó volt. Az ipartörvény - az 1872. évi 8. tc. - meghagyta a jogot, hogy az iparosok a községekben ipartársulatokba tömörüljenek az érdekeik védelmére, de ez a gyakorlatban nem valósult meg. Elveszett az a társulati szellem, ami a céhrendszerben megvolt és az egész iparra jótékonyan hatott. A bizottság szerint rendezetlen maradt a jogviszony az iparossegédek és a tanoncok között. Gondot okoz továbbá az ipartörvény 96. §-a, amely az iparosok és alkalmazottaik közötti kártérítési és követelési ügyek elbírálását az iparbizottságokra illetve az iparhatóságra bízta, mégpedig a perelhető összeg alsó határának megjelölése nélkül és a fellebbezés kizárásával, így a döntéssel elégedetlen felek a törvény rendes útjára vannak utasítva. Az iparosok sokszor élnek is ezzel a lehetőséggel, de hiába születik meg a számukra kedvező bírói ítélet, ha a követeléseiket a vagyontalan segédeken nem tudják behajtani. A visszás helyzet megszüntetése érdekében a bizottság az iparbizottságok és az iparhatóság ilyen irányú tevékenységét egy meghatározott, a segédek vagyoni viszonyainak megfelelő összeghatárigjavasolta korlátozni.

30 A közigazgatási bizottság működési jelentései rendszeresen tájékoztatnak a városban működő gőzkazánok számáról. 1877-ben pl. 24 gőzkazán volt Baján. A többségüket malmokban és gyártelepeken használták, de dolgoztak ilyenekkel a mezőgazdaságban is, egy pedig a városi gőzfürdőben működött.

31 Nagy jelentőségű esemény volt a város életében az 1900. június 10június 24. között rendezett iparkiállítás, amelyet a miniszter is meglátogatott.

32 A hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907. évi 3. tc. kapcsán a Bajához hasonló helyzetű városokra igyekezett felhívni a minisztérium figyelmét a közigazgatási bizottság. Az olyan városokra, ahol alig vannak gyárak és ipartelepek, és nincsenek is abban a helyzetben, hogy hozzájáruljanak ilyenek létesítéséhez. A törvény módot ad a kormánynak arra, hogy a vidéki városokat fejlessze, többek között ezért is fontos lenne egy olyan új városi törvény megalkotása, amely tekintettel lenne a városok anyagi helyzetére is.

33 A városban korábban is voltak olyan vélemények, amelyek szerint az ipartelepítést állami segítséggel kell megoldani. 1896-ban pl. a törvényhozás vagy a kormány intézkedését kérte a közigazgatási bizottság annak érdekében, hogy a bajai szegény népréteg munkalehetőséghez jusson a téli hónapokban.

34 30. Uo. XI/7 - 42/1877. 31. Uo. XI/21 - 224/1886. 32. Uo. 203/1900. 33. Uo. 320/1907.1. 34. Uo. 67/1896.