Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Kemény János: A Baja Városi Közigazgatási Bizottság működése 1876-1914

1908-ban, amikor megkezdődött az új ipartörvény előkészítése, a bizottság rögzítette a témával kapcsolatos tapasztalatait. Úgy látta, hogy az iparostanoncok tekintélyes része nagyon gyenge előképzettséggel, olykor elemi ismeretek híján lép ipari pályára. Miattuk kell az iparostanonc-iskolákban előkészítő tanfolyamokat indítani, és nem ritka az olyan eset, hogy a tanonc nem tudja bepótolni az elemi iskolában mulasztottakat és az egész tanoncidejét az előkészítő osztályokban tölti. Mivel az iparnak jól képzett iparosokra van szüksége, a bizottság szerint az ipartörvénynek ki kell mondani, hogy ipari pályára csak az elemi iskola hat osztályának elvégzése után léphetnek a tanulók. A tanoncok pedig csak akkor legyenek felszabadíthatók, ha az iparostanonc-iskola mindhárom osztályát kijárKözbiztonság A közigazgatási bizottság 1876-ban úgy látta, hogy a városi rendőrség nem tudja garantálni a polgárok személyi és vagyonbiztonságát. A bizottság szerint a rendőrség csak akkor tudná a feladatát ellátni, ha minden befolyástól mentes lenne és az illetékessége nem érne véget a városhatárnál. A város a lehetőségein belül maradva úgy próbálta a kérdést megoldani, hogy a korábbi vállakozói rendszert felelős csendőrök alkalmazásával váltotta fel. A változtatás célja az volt, hogy erősödjön a közbiztonság és csökkenjen a lopások száma. A vállalkozói rendszer legnagyobb hibáját abban látták, hogy a vállalkozók - a saját érdekeiket tartva szem előtt megegyezésre szorították a bűnelkövetőket és a károsultakat, és ezzel lényegében eltitkolták a bűncselekményeket. A változtatás következményeként azonban nem javult, hanem romlott a közbiztonság, és a lakosság visszakövetelte a vállalkozói csendőrintézményt. A közigazgatási bizottság a helyi tapasztalatokra hivatkozva azt javasolta, hogy szervezzék meg az egységes, az egész országra kiterjedő csendőrséget, amelynek hatásköre a bűnügyek mellett a kihágásokra is terjedjen ki. A bizottság véleménye szerint a rendőrség hatáskörének növelése is szükséges lenne. Ezzel együtt az esetleges rendőri önkényeskedések megelőzése érdekében meg kell alkotni a rendőri kihágásokról szóló törvényt is.

36 Tíz évvel később a bizottság elégedett volt a városi közbiztonsággal. Ekkor, 1885 második felében a kb. húszezer fős városban 40 bűneset fordult elő. A rendőri szolgálatot ekkor 20 egyenruhás fegyveres rendőr, valamint 4 lovas és 8 gyalogos mezei rendőr látta el a városban.

37 35. Uo. 65/1908.1. 36. Uo. 22/1876. és XI/7 - 42/1877. 37. Uo. XI/21 - 224/1886.