Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Kemény János: A Baja Városi Közigazgatási Bizottság működése 1876-1914

ra adhatják ki, aminek következtében a betéteseknek legfeljebb 5-6 %-os kamatot fizethetnek, - hiszen a kamatkülönbözetnek fedeznie kell az adót, a kezelési és a bélyegkiadásokat. A kamat leszállítása a bizottság szerint betétek tömegének felmondását fogja maga után vonni.

24 1877- ben, már az uzsoratörvény elfogadása után arról kért tájékoztatást a minisztériumtól a biztottság, hogy milyen álláspontra helyezkedjen a zálogkölcsönökkel kapcsolatban, mivel a törvény nem tesz említést a közigazgatási hatáskörbe tartozó zálogintézetek uzsorakamatairól. Ugyanebben az évben jelezte a bizottság az igazságügyminiszternek, hogy a bajai járásbíróság túlterhelt. Ezen szerinte az ún. bagatell eljárás behozatalával változatni lehetne. A gondok megoldása érdekében kérte a bizottság a bajai törvényszék visszaállítását is.

26 1878- ban arról tájékoztatta a minisztériumot a bizottság, hogy a járásbíróság működésében a kezelőszemélyzet kis létszáma miatt komoly fennakadások vannak. A polgári osztály kiadóhivatalában ezernél több ügydarab vár leírásra, az irattárban pedig több száz olyan ügydarab van, amelyeket azért nem lehet a bíráknak kiosztani, mert nincsenek felszerelve az előiratokkal. A járásbíróság és a telekkönyvi hivatal ügyvitelét 4 írnoknak és 6 díjnoknak kellene ellátni, ami a bizottság szerint teljességgel lehetetlen. Kérte a bizottság, hogy a minisztérium engedélyezze új díjnoki állások szervezését.

27 1880- ban a községi bíróság előtt folyó perekben szerzett tapasztalatai alapján a bizottság az 1877. évi 22. tc. módosítását javasolta azért, mert gyakori, hogy az eljárás során a felek nem tudnak döntő bizonyítékot szolgáltatni és kijelentik, hogy az ellenfél esküjét elfogadják bizonyítékul. Mivel azonban a törvény kizárja az eskü kivételét, a bíró nem teljesítheti a felek kérését. A bizottság indokoltnak tartotta, hogy a bíró az olyan esetekben, amikor a felek kijelentik az esküben való megnyugvásukat, kivehesse az esküt, és annak alapján lezárhassa a pert.

28 1881- ben a belügyminiszter kért jelentést a közigazgatási bizottságtól arról, hogy miként gyakorolja a községi bíróság feletti felügyeleti jogát. A válasz szerint a bizottság a havi ülésein áttekinti az ítéleteket. Külön figyelmet szentel a feljebb vitt ügyeknek, amelyekről rendszeres kimutatást kér.

29 Iparügy A közigazatási bizottság 1877-ben úgy látta, hogy bár az ipar továbbfejlődését akadályozó céhrendszer eltörlése helyes és szükséges lépés volt, 24. Uo. XI/7 - 42/1877. 25. Uo. XI/29 - 185/1877. 26. Uo. XI/7 - 42/1877. 27. Uo. XI/12 - 113/1878. 28. Uo. XI/15 - 128/1880. 29. Uo. II/2-174/1881.