Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Kemény János: A Baja Városi Közigazgatási Bizottság működése 1876-1914

igazgatással kapcsolatos költségeinek a megtérítéséről. A kérés hátterében az állt, hogy az új adótörvények végrehajtási költségei jelentősen megterhelték a városi közpénztárat.

18 A bizottság sérelmesnek találta az 1909. évi 6. tc. 10. §-ának azt a rendelkezését, mely szerint a tizenötezer főt meghaladó lakosságú városoknak azokat a területeit, amelyekben a bérbeadott lakrészek száma eléri a lakások számának a felét, általános házbéradó alá kell vonni. Ennek a rendelkezésnek az alapján Baja Józsefváros nevű városrésze általános házbéradó fizetésére kötelezett, holott ez a város legszegényebb része, ahol a nyomor kényszeríti a háztulajdonosokat arra, hogy a családjukkal egy szobában meghúzódva a másik szobát bérbe adják. A törvényhozók szándéka valószínűleg az volt, hogy a nagyobb jövedelmet vonják magasabb adótétel alá, a gyakorlat azonban itt ennek épp az ellenkezőjét produkálta. A bizottság kérte a törvény e rendelkezésének a módosítását.

19 1913-ban az új adótörvények felfüggesztését és revízióját kérte a bizottság. Véleménye szerint az új törvények életbe léptetése során komoly technikai nehézségek merültek fel, de azok érdemi része is kétségeket ébreszt. Az új rendszerben elvonják pl. a városoktól a pótadón alapuló jövedelmek nagy részét, amivel azok létfenntartását veszélyeztetik. 0 Árva- és gyámügyek A bizottság 1876-ban szóvá tette, hogy a hagyatéki eljárás hosszadalmas és költséges, az árvaszék pedig még így is gyakran kénytelen visszaküldeni a közjegyzőnek kiegészítésre a hagyatéktárgyalási jegyzőkönyvet. Az ügyintézés hathatósabbá tétele érdekében azt javasolta, hogy ha a közjegyő úgy tárgyalja le a hagyatéki ügyet, hogy az iratokat vissza kell küldeni hozzá pótlásra, akkor ezt díjmentesen kelljen végeznie.

21 A főispán 1881-ben megvizsgálta a városi árvaszék működését. Mivel súlyos mulasztásokat tapasztalt, a közigazgatási bizottság intézkedését kérte. A vizsgálati jegyzőkönyv rögzítette, hogy a tisztviselők nem ismerik az 1877. évi 20. tc. alapján kiadott árvaszéki ügyrendet, sőt a városi szabályrendelet árvaszékre és gyámpénztárra vonatkozó előírásait sem. Nem vezetik az előírt nyilvántartásokat, pénztári és ellenőri naplókat, és sok a szabálytalanság az iktatásnál és a kiadmányozásnál is. Az árvaszéki ülésekjegyzőkönyvei részben elvesztek, részben pedig vezetve sem voltak. A hibák feltárása után a város megtette a szükséges intézkedéseket. A közigazgatási bizottság megkapta a jelentést arról, hogy beszerezték a hiányzó nyomtatványokat és utasították az előadókat azok pontos vezetésére. A törvényhatósági bizottság megállapította a hagyatéki leltározási 18. Uo. 347/1909. I. 19. Uo. 139/1910.1. 20. 29/1913. XI. 21. Uo. 22/1876. és XI/7 - 42/1877.