Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Kemény János: A Baja Városi Közigazgatási Bizottság működése 1876-1914

Ii üléseken. A rendes üléseket minden hónap második hétfőjén tartják. Rendkívüli ülést az elnök bármilyen napra összehívhat. A szakelőadóknak a havi jelentéseiket írásban kell beadni. Az elnök is írásban tartozik bejelenteni, ha valamilyen ügyben az ülés mellőzésével intézkedett. Az üléseken a szakelőadók ügykörébe nem tartozó ügyek előadója a főjegyző. Ezek a következők: A bizottság szervezetével kapcsolatos ügyek, a börtönvizsgálati és a törvénykezési ügyek, a bizottságnak mint elsőfokú fegyelmi hatóságnak a hasátkörébe tartozó intézkedések, a bizottság kötelességeire és felelősségére vonatkozó ügyek. A jegyző szerkeszti és terjeszti elő a közigazgatás állapotáról szóló féléves jelentéseket is. Rögzítette az ügyrend, hogy a bizottság és a kormány között közvetlen kapcsolat van, és a kötelező féléves jelentéseken kívül az elnök más jelentéseket is küldhet. Ez a fejezet írja le a bizottság pecsétjét, amely körpecsét, rajta a városcímer és a Baja Város Közigazgatási Bizottsága körirat. A második fejezet az iktatóhivatallal és annak működésével foglalkozott. A bizottsághoz érkező hivatalos leveleket és beadványokat az elnök, akadályoztatása esetén a helyettese veszi át, és az érkezés napjának feltüntetése után küldi őket az iktatóhoz. Az iktató a beérkező és az előzmény nélküli kimenő iratokról iktatókönyvet vezet. Minden iratra ráírja az iktatószámot és az előadó nevét. Az indítványoknál, ahol nincs beadvány, az indítványt magában foglaló előadói ív az iktatás tárgya. Az iktató köteles felszerelni az ügyiratokat az esetleges előiratokkal és még az érkezés napján átadni az illetékes előadónak. Köteles továbbá az érdeklődő ügyfeleknek felvilágosítást adni arról, hogy milyen számon iktatta az ügyüket és az várhatóan mikor kerül a bizottság elé. A könnyebb tájékozódás érdekében az iktató az iktatókönyvhöz betűrendes mutatót készít. A harmadik fejezet tárgyalta a bizottsági ülés menetét. Rögzítette, hogy a halasztást nem tűrő beadványok és indítványok, a tárgyalást nem kívánó felsőbb rendeletek és a kiegészítést igénylő fellebbezési ügyek nem kerülnek a bizottság elé. Ezeket az előadó a kiadói tervezettel együtt az elnöknek adja át, aki miután ráírta a „kiadandó" szót, átküldi a kiadóhivatalba. Az ülést az elnök nyitja meg és zárja be, ő határozza meg az előadók sorrendjét, de annak megfelelően, ahogyan az 1876. évi 6. tc. 1. §-a az egyes közigazgatási ágak előadóit felsorolja. Az elnök felügyel a csendre és a rendre, ő gondoskodik a tanácskozás szabályszerű menetéről. Az ülésen minden ügyet szóban kell előterjeszteni. Az elnöknek és a bizottsági tagoknak egyaránt joguk van megtekinteni vagy felolvastatni bármely iratot, valamint kérdéseket feltenni az ügy állására és részleteire vonatkozóan. Az előadó az ügy ismertetése után felolvassa a határozati javaslatot, illetve a jelentés, átirat vagy felterjesztés szövegét. Ezt a bizottsági többség vagy elfogadja, vagy elveti. Két vélemény közötti szavazat-