Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

egy a közéletben jelentős szerpet vitt egyén körül alakultak ki csoportosulások. Főleg az 1861-ben megválasztott két képviselő Balásfalvi Kiss Miklós és Horváth Döme mellett léptek fel a város lakói. Még alig szereztek tudomást Kecskeméten az országgyűlés összehívásáról - szeptember 21-én érkezett sz országgyűlési meghívólevél, a Sürgöny c. hivatalos kormánylap szeptember 23-án közölte az uralkodó szándékát - már megindult a korteskedés a városban. Az első (felső) kerületben Horváth György mérnök

95 Kiss Miklós mellett tett hitet 1865. október 3-án nyomtatásban terjesztett „Polgártársak!" c. röpiratában: „A helyben dívó falirodalom azt mutatja, hogy a követválasztásnak alkotmányosan szép mozgalmát nálunk fájdalom! politizáló gyerekek kezelik. Oly tény, mely a mennyire bosszantó a háztulajdonosokra nézve: ép oly kíméletlen azon férfiak iránt, a kiknek nevei - akarva nem akarva - házról házra firkáitatnak. E tény ellen - a mennyire nevemre is vonatkozik - tisztelettel és bizodalommal óvást teszek. Az én jelszavam: éljen Kiss Miklós! a felső kerület országgyűlési képviselője!"

96 Sok híve volt a városban B. Kiss Miklósnak, aki az 1861-es országgyűlésen az akkor formálódott két párt közül a határozatiak csoportjához csatlakozott. Az országgyűlés feloszlatása után itthon a kaszinó elnökeként vett részt a közéletben. A helyi birtokosok és iparosok érdekeit képviselve általános tiszteletnek örvendett, sokáig a kiegyezés ellenzőjeként tartották számon.

97 Kiss Miklós 1865. november l-jén jelentette meg programját ,A Kecskemét városi Felső-kerület Választóihoz!" címmel nyomtatott formában a 95 Horváth György (Kecskemét, 1815.-Kecskemét, 1874.) az 1848-as forradalom alatt Kecskemét város mérnöke, majd az állami mérnöki osztály alkalmazottja. A szabadságharc leverése után Kecskeméten magánmérnök. A város megbízásából felmérte Borbás, Sztkirály és Alpár pusztákat. Résztvett a városszabályozási munkákban. 1861-ben a város képviselőtestületének tagjává választották. Később demokratapárti helyi politikus. A kecskeméti Demokrata Kör 1868. febr. 23-i alakuló ülésén őt választották meg elnöknek. 1873. szept. 3-tól haláláig Kecskemét felső kerületének országgyűlési képviselője szélsőbal programmal. PETERNE Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Körösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon, Kecskemét, 1992. 96 BKMÖL. IV. 1608 Központi vál. hirdetményei: „Polgártársak!" c. 1865. okt. 3. 97 B. Kiss Miklós mint a kaszinó elnöke és Handtel Károly mint az iparosok egyletének igazgatója bejelentették a városi közgyűlésen, hogy a két egylet gyümölcstárlatot rendezett, ami a vártnál nagyobb eredménnyel járt és ezért elhatározták, hogy Ferenc Józsefnek gyümölcsmintát küldenek ajándékként. Állítólag az volt ezzel a céljuk, hogy a kecskeméti gyümölcs jó hírnévre emelkedjen. BKMÖL. IV. 1606 Közgy. jkv. 1865. 291/1865. kgy. sz. Kiss Miklós 1861-től 1873-ig volt Kecskemét képviselője, 1861-ben határozati párti, 1865-ben balközép, utána kormánypárti programmal. Többszörös győzelmét annak a rokonszenvnek is köszönhette, mellyel a választók személye iránt viseltettek. Mihelyt azonban 1873-ban Jász-kun kapitánnyá kinevezték személyes befolyásának varázsa megszűnt a kecskemétiek szemében. HÉVIZY János 1894. 94. o.