Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

A helytartótanács rendeletével egy napon érkezett a polgármesterhez Kapy Ede levele, melyben még aznap délutánra Ceglédre, saját lakására hívta meg a polgármestert rövid értekezlet végett.

65 Az országgyűlési meghívólevelet és a helytartótanácsi rendeletet szeptember 26-án olvasták fel a közgyűlésben az igen kis számban jelenvoltak előtt. Hajagos Illés polgármester és Gáspár Lajos főbírón kívül 9 tanácsnok és 17 képviselő vett részt a tanácskozáson. A kihirdetett rendeleteket a testület hódolattal fogadta, de egyéb megjegyzést e tárggyal kapcsolatban nem tettek. (Nem is tehettek, mert politikai kérdések tárgyalásától a közgyűlések el voltak tiltva.)

66 Másnap b. Sennyey Pál főtárnokmester olyan tárgyú levelét vették, hogy ha még a választással kapcsolatban nem történt intézkedés, addig ne is történjen, „...míg a város élére állított királyi biztostól további utasítást" nem kapnak.

67 Kapy Ede szeptember 29-én viszont arról tájékoztatta a polgármestert, hogy a helytartótanácsi utasításon kívül mást nem fog kapni a város, ezért kezdjék meg a választással kapcsolatos előmunkálatokat.

68 Október 2-án a királyi biztos már felhívta a város tanácsát, hogy az 1861. évi képviselőtestülettel együtt tegyék meg a választást előkészítő intézkedéseket.

69 A polgármester október 5-én hívta egybe az 1861. évi községhatósági képviselőket előzetes bizalmas tanácskozásra.

70 A városi tanács tagjainak, valamint az 1861-es képviselőtestület tagjainak közös értekezletére október 9-én került sor a városháza tanácstermében. (A polgármesteren kívül 10 tanácsnok, az 1861. évi képviselők közül 92 fő és Hornyik János városi főjegyző vett részt a tanácskozáson.) A rendkívüli közgyűlés egyedüli célja az országgyűlési képviselőválasztás előmunkálatainak megtárgyalása, a választókerületek kijelölése és a központi választmány megalakítása volt. A meghívólevél és a helytartótanácsi rendelet felolvasása után azonban az 1861-es közgyűlés tagjai óvással éltek: - Először a közgyűlés elnöke ellen, mert az 1861-es képviselőtestület összehívásával annak egykori elnöke lett volna hivatott szerintük a közgyűlés vezetésére, vagyis az akkori polgármester (Csányi János), akadályoztatása esetén pedig a legidősebb tanácsnok. Mivel ők nem voltak jelen, a közgyűlésnek elnököt kell választani. - Másodszor óvást tettek arra vonatkozólag, hogy az 1861. évi képviseleti közgyűlés a városi tisztviselőkből és képviselőkből „együtt véve állott", így az akkori városi tanács tagjainak kellene itt ülniök. - Harmadszor kifogásolták, hogy az 1861-ben - az 1848:XXIII. tc. alapján - megválasztott tisztviselőket nem hívták meg a tanácskozásra. Uo. 3/1865. BKMÖL. IV. 1606 Közgy. jkv. 1865. szept. 26. 265/1865. kgy. sz. BKMÖL. IV. 1608 Központi vál. ir. 4/1865. Uo. 5/1865. Uo. 7/1865. Uo. 8/1865.