Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

- Negyedszer óvást emeltek az ellen, hogy míg a királyi rendelet az 1861. évi képviselőtestület egybehívását írja elő, a Pest megyei főispáni helytartó, mint Kecskemét királyi biztosa maga intézkedik a közgyűlés összetételére vonatkozóan.

71 Hajagos Illés polgármester azzal vette elejét a közgyűlés ellehetetlenülésének, hogy a képviselők figyelmébe ajánlotta, miszerint az eljárási utasítások „ünnepelt" kormányférfiaktól származnak, kikhez az egész ország bizalommal van és „a fölmerült soknemű újabb viszonyokhoz képest a merev törvényességhezi ragaszkodás magát az országgyűlés megtarthatásának fő czélját" veszélyeztetné. A közgyűlés tagjai végül megegyeztek abban, hogy nem az országgyűlés összehívását akarták megakadályozni, csak azt kívánták felszólalásukkal elérni, nehogy a követválasztási eljárás illetékessége és a megválasztandó követek törvényessége ellen kifogást emeljenek. Ezen óvástételek elfogadása és jegyzőkönyvbe vétele után megkezdték az érdemi tárgyalást.

72 Mint 1848-ban és 1861-ben, úgy most is kijelentették, hogy „...e város felvirágzásának egyik fő alapja, a századok óta kegyelettel fenntartott és minden községi hivatalállomásokra nézve K. Királyi Rendelettel is megerősített vallási alternatio a követválasztásnál is híven megtartassék".

73 A két választókerületet úgy osztottak meg, hogy ahol a r.katolikus lakosok száma nagyobb, ott r.katolikus követet, hol a református vallású polgárok száma túlnyomó, ott református követet válasszanak. A központi választmány elnökére és tagjaira vonatkozóan azt a határozatot hozták, hogy amennyiben az 1861-ben megválasztott központi választmányi elnök és tagok életben vannak, e tisztre újólag megválasztatnak. A központi választmány létszámát 21 főben állapították meg. Elnökké az 1861-ben is ezt a tisztet betöltő Szappanos Istvánt választották meg. Az óvást Szappanos István és Nagy László képviselők terjesztették elő személy szerint. Ez a Sürgöny c. hivatalos osztrák-magyar napilap 1865. okt. 20-i (241.) számából derült ki. Ahol is a cikkíró „PN." tudósította az olvasókat a kecskeméti közgyűlés eseményeiről. Megyeszerte óvásokkal éltek az 1861. évi képviselőtestületek tagjai a közös értekezleteken. Nagykőrösön az okt. l-jén - az 1861. évi képviselőkből és a jelenlegi tanácsból összeállt értekezleten a jelenvoltak követelték, hogy a polgármester mondjon le elnöki tisztéről. A polgármester nem volt hajlandó lemondani, míg felsőbb utasítást erre nem kap. Óvásukat fejezték ki az ellen is, hogy „az alkotmányiság teljesen nincs visszaállítva". A megalakított 23 tagú központi választmánynak tagja lett a polgármester, a főbíró és a jegyző is. A gyűlés több tagja lemondásra szólította fel őket, de ők nem mondtak le, a lemondásukat követelők erre távoztak a gyűlésből. Cegléden is okt. l-jén ült össze a gyűlés a központi választmány megalakítására. Itt is tiltakoztak a mostani tanács befolyása ellen. „Ily körülmények között - írta Tóth János polgármester Kapy Edének - eszélyesebbnek látta a tanács a helyett, hogy a dolgot lényegtelen formakérdés végett élére állítaná, inkább a hatásosabb befolyástól elállani". PML. IV. 251 Ein. ir. 28/1865. BKMÖL. IV. 1606 Közgy. jkv. 1865. okt. 9. 276/1865. kgy. sz.