Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

engedélyt. (Csak 1869-ben engedélyezték a Kecskeméti Takarékpénztári Egyesület működésének megkezdését.) 1865-re a birtokosság körében országszerte felerősödött az osztrák kormánnyali kompromisszumkötés igénye. Gazdasági érdekeik megoldását egyre többen remélték Bécstől. Az adóprés fokozása, a vasútépítés ütemének lassúbbodása, a kedvezőtlen vámpolitika mind olyan gondok voltak, amelyek megoldásának egyedüli útjaként a kiegyezést tüntették fel a magyar konzervatív körök.

58 Deák hosszú időn át várakozást tanácsolt híveinek. A határozatiak a titkos szevezetüket felszámoló 1864 tavaszi letartóztatásokat követően tartózkodtak minden politikai kezdeményezéstől. A konzervatív vezető politikusok az általuk többször elindított kompromisszumkötési kísérletek eredménytelensége után azt a tanulságot vonták le, hogy az alkudozás formális vezetését át kell engedniök a 48-as alapot 1861-ben védelmező Deáknak. Deák a konzervatívokkal való együttműködést elengedhetetlennek tartotta a császár bizalmának megnyerése szempontjából, de mindaddig várt, amíg az uralkodó készen nem állt véget vetni Schmerling centralizációs törekvésének. Schmerlingnek az alkotmányosság és az abszolutizmus társítására alapozott birodalmi központosítási kísérlete sikertelennek bizonyult. Magyarországot se megtörni, se megnyerni nem tudta, törekvéseivel ütközött a cseh és lengyel ellenállás megerősödése. Az egymást követő nehéz gazdasági évek lehetetlenné tették az államháztartás helyreállítását. Alkotmányosságának szűkreszabottsága fokozta parlamenti elszigetelődését, külpolitikai kudarcok nehezítették helyzetét. Kudarcsorozatai lehetetlenné tették számára, hogy sikerre vigye a parlament és az udvar, a liberális polgárság és a konzervatív arisztokrácia között folytatott egyensúly-politikáját. 1865 tavaszán Ferenc József elhatározta államminisztere leváltását. Az osztrák államvezetőknek be kellett látniok, hogy meg kell változtatni addigi politikájukat, ha meg akarják menteni a monarchiát. A kiutat alkotmányos engedmények nyújtásával kell keresniük, a merev centralizációs politikát fel kell adni.

59 Deák elérkezettnek látta az időt a cselekvésre, a kiegyezés - konzervatívokkal több soron megtárgyalt - előkészítésére. 1865 elején megjelent „Adalék a magyar közjoghoz" c. tanulmányában cáfolta, hogy a 48-as törvényeket a magyar országgyűlés a trónfosztással érvénytelenítette. Cáfolta, hogy Magyarország és az „örökös tartományok" között a történelmi múltban reálúniós kapcsolat állott volna fenn. „Magyarország közjogi tekintetben is önálló külön ország volt" - írta. 1865. április 16-án jelent meg nevezetes „Húsvéti cikk"-e. Ebben elsődleges céllá „a birodalom szilárd fennállását" emelte. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy „Magyarország alkotmányos fennállását biztosító 58 SZABAD György 1979. 721-725. o. 59 LUKÁCS Lajos 1955. 353. o.