Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

országos adók kezelését a városi tanácsra ruházta a Szolnoki Kerületi Pénzügyigazgatóság.

53 A város úgy intézkedett, hogy aki adótartozását az adóintés lejárta után sem fizeti ellene végrehajtást alkalmaznak. Megjegyezték ugyanakkor, hogy „... a szegényebb sorsú lakosok lehetőleg kíméltessenek, s a tanyai és pusztai kint lakóktul, mennyiben az előintéseket figyelemben tartani fogják a katonai végrehajtás kellemetlenségei elháríttassanak".

54 1865. január l-jétől a helytartótanács rendeletére egybehozták a közigazgatási évet a naptári évvel. (Korábban a közigazgatási év november l-jétől a következő év október 31-éig tartott.) Ekkorra a város és lakói a teljes anyagi kimerültség határán állottak. Nagy volt a pénztelenség, mindennemű üzlet pangott. A gabonaárak csökkenése és a városi lakosság egyik jelentékeny jövedelemforrásának, a bortermelésnek és a gyümölcstermesztésnek az 1864. évi fagy okozta károk miatti visszaesése egyre kilátástalanabb helyzetbe hozta a lakosságot. A pénztelenség mellett a lakosság nagy része még mindig az 1863-as terméketlenségből származott terhekkel küzdött. A tisztiügyészi hivatal által megindított - a tartozások nemfizetése miatti - perek ellenére a város pénztárának bevételei nem gyarapodtak a kellő mértékben.

55 A pénztelenség enyhítésére már 1862-ben megkezdődött egy takarékpénztár felállításának szervezése. 1862. augusztus 3-án, Horváth Döme fáradozásának eredményeként, 1.200 db 50 forintos részvénnyel meg is alakult a részvénytársaság. (A város is részvényes lett 20 db részvény erejéig.) A főhatóságok ekkor azonban még különböző kifogást emeltek jóváhagyása helyett. (Pl. Hogy szerez a Rt. hivatalos helyiséget, azt hogy tartja fenn? stb.) A város hiába vállalta, hogy a középületekből 2 szobát a takarékpénztár rendelkezésére bocsájt „míg a takarékpénztár virágzásnak nem indul", a főhatóságok nem engedélyezték működését.

56 A kormány a már működő takarékpénztárakhoz országfejedelmi biztosokat nevezett ki. (1863-ban a megyében két helyen működött takarékpénztár: Nagykőrösön és Óbudán.) Hajagos polgármester 1864-ben már bízott a helyi pénzintézet engedélyezésében, mert a takarékpénztárba országfejedelmi biztosul Gáspár Lajos főbírót ajánlotta.

57 Azonban még 1865-ben is csak a részvénytársaságok által alakítandó takarékpénztárak szabályzatát küldte meg Kecskemétnek a helytartótanács, nem pedig az 52 BKMÖL. ÍV. 1606 Közgy. jkv. 1864. ápr. 11. 56/1864. kgy. sz. 53 BKMÖL. IV. 1606 Közgy. jkv. 1864. aug. 10. 157/1864. kgy. sz. 54 BKMÖL. IV. 1606 Közgy. jkv. 1864. okt. 14. 200/1864. kgy. sz. 55 BKMÖL. IV. 1606 Közgy. jkv. 1865. ápr. 18. A nehéz helyzetben is igyekezett a város birtokának újabb területteli növelésére. Bugac - eddig zálogos puszta - 5.000 kat. holdnyi területét igyekeztek megszerezni a Földváry családtól örök áron. 60.000 frt-ért (ausztriai értékben) kész volt a család eladni a pusztát Kecskemétnek. BKMÖL. IV. 1606 Közgy. jkv. 1865. máj. 1. 56 BKMÖL. IV. 1606 Közgy. jkv. 1862. okt. 27. 299/1862. kgy. sz. 57 PML. IV. 251 Ein. ir. 360/1863.