Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

A' mult évi Januariusi Restauratiokor itt volt a legnevezetesebb Kortesi öszvejövetel, és az akkori városi Elöjáróság nagy része, nem csak általuk, hanem közülük is választattak meg, nevezetesen pedig a' Méltóságod kegyes Leiratában meg nevezettek. - Itt állíttatott föl a nyár elején egy „Olvasó kör" czímű társulat is, melynek Elnöke a' le köszönt Főbíró Hajagos Illés ur, vezértagjai pedig, a' leiratban megnevezett Egyének, de a' mely társulat még eddig, csak a' volt Tanács által van meg engedve, és a' melynek tervét Fő Sz.biró Tettes Moravcsek Ur által már föl is terjesztettem. - 's Ezt a' Társaságot nevezte el a közbeszéd, a' mérges disputatiokrol Mérges Casinonak, vagy Mérges Korcsmának. Gyanítani tehát lehet ugyan, hogy a' mostani hivatalokat el vállalók, vagy Községi választmányba ki nevezettek 's meg hívottak, le beszéllése, el idegenítése 's ki gúnyolása, innen is eredhet; - de ezt senki által sem jelentetvén be, titkos politiánk pedig nem lévén, ellenük be bizonyítani /: ha csak valamely eset nem jön világosságra, mellyet azonnal föl is karolnék :/ nem lehet. - A' pedig hogy ezen Kör föl oszlattassék, a' fölterjesztett Tervük nyomán, /:mely még a' Felsőbbség által meg erősítve ugy sintsen:/ függ a' Felsőbbségtol".'

7 Január 29-én Csányi a főszolgabírónak tett jelentésében a fentieket a következőkkel egészítette ki: „... De azt meg nem írhattam, - mert éppen csak ma hallottam azt a' még csak puszta hírt, hogy a' kilépett elöljárók legnagyobb részben a' Kör tagjai, - a' mostani Elöljárók 's Tanács ellen nagy számú lakosokat hajhásznának öszve, bizonyos aláírásra, - ha ez így lenne, majd önként magokra derítenék a' kéz alatti lazítást, - mellyet nagy figyelemmel kísérek".

18 Az 1861 elején alakult Olvasókör akkor a városi tanácshoz benyújtott alapszabályában így fogalmazta meg a kör célját: „... a művelt társalgás, és erkölcs szabályaival megférő lélekderítő ismeretek és élvek megszerzése, hazai és helyi érdekek felkarolása. (1.)" A feltehetően 1862 elején keletkezett

19 aláírási íven pedig ilyen bevezető olvasható: „...az sem szenved kétséget, miként a jelenkor nevezetes fejleményeinek lehetőképeni megismerése számosabb hírlapok megrendelésit 's olvasását teszi szükségessé, mintsem a' mennyit a' kávéház tulajdonosától igényelni lehetne: mindezen tekinteteknél fogva jelen aláírási ív azon megkereséssel tétetik nyilvánossá, hogy az ezt aláírók lehetőleg csekélyebb pénzbeli áldozataik 17 PML. IV. 251 Ein. ir. 36/1862. 18 PML. IV. 251 Ein. ir. 114/1861. Azért tartom 1862 eleji keletkezésűnek az aláírási ívet, mert azon az utolsók között szerepel Hajagos Illés neve. O már 1861-ben is az Olvasókör elnöke volt, ezt bizonyítja egy általa aláírt választmányi meghívólevél. Ha 1861-ben indították volna az aláírási ívet véleményem szerint valahol az elején kellett volna szerepelnie a nevének. A provizórium idején az ellenzékiség kifejezésére jóformán csak a kaszinókban, olvasóegyletekben nyílott lehetőség, ezek fellépését azonban a hatóságok eltúlozták. A kecskeméti olvasókör nyilvános tevékenysége - az elkobzott iratokból következtethetően - könyvtár szervezéséből, könyvszerző választmány alakításából, fizetési ívek kibocsátásából - pl. árvízkárosultak megsegítésére - állt. A tagdíjat évi 3 frt-ban állapították meg.