Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

történtekről a helytartónak, várva sürgős intézkedését: „... nov. 15-én a képviselőtestület végképpen feloszlott, - azzal a' kéréssel, és meghagyással azomban, hogy a' tisztviselői kar, nem úgy mint alkotmányos hivatal, hanem mint csak Bizottmány, ideiglenesen működjék. Ez így is folyt azon Hó 23-káig, a' midőn én nem tűrhetvén már tovább, hogy Városunk háza hivatalos szobái, és minden paplakaink, katonaság által elfoglaltatva tartassanak, - hogy a' lakosság az adóhajtó katonaság által továbbra is, sanyargattassék, az e végre öszve hívott tanácsbéliek előtt, kijelentem, hogy Városunkat, ez ínség alól fölszabadítani kívánván én az adó behajtását a' Város nevében el vállalom 's a' Várost ily rendkívüli bajai közt, lelkiösméretem, és a' Város mellett le tett Esküm ellenére el nem hagyhatván, hivatalomban megmaradok, és föl szollítám a' gyűlés minden tagjait, hogy ez eránt kiki személyesen nyilatkozzék. Ennek eredménye a' lett, hogy a' Tanácsnokok ideiglenes működéseikről le mondván szét oszlottak, és az egész Város Kormányzását, egyes egyedül magamra hagyták, csupán Fő Bíró Úr [Hajagos Illés] vállalván el két tanácsnokok, mint már csak segédkező polgárok segítségével, a' naponként előforduló kisebb szóbeli ügyek eligazítását."

10 November 20-án újra megkísérelte a polgármester a tanács összeállítását, az előkelő polgárokból 60 főt hívott meg tanácskozásra, de ötnél több nem jelent meg. Ezután egyenként hívott maga elé tanácsnokságra alkalmas személyeket, de senki sem akart hivatalt vállalni. Csányi a helyzet rendezése érdekében folyamodott a főispáni helytartóhoz, majd a kancelláriához is. November 29-én Moravcsik György kecskeméti járási főszolgabíró jelenlétében összeült tanácsnokok előtte is megerősítették lemondásukat. A főszolgabíró december 19~én is megjelent a városban és kijelentette, ha kell a tanácsot új vállalkozókból is, de összeállítja. Senki sem jelentkezett hivatalt vállalni. A 74 éves Csányi János majdnem 50 napig vezette egyedül a város ügyeit.

11 1862. január 9-re a főispáni helytartó gyűlést hívott össze a birtokos polgárság részvételével. Benyovszky Vince első alispán felhívta a gyűlés tagjait, hogy mellőzzenek minden célra nem vezető politikai vitát, egyedül 10 Pest Megyei Levéltár (továbbiakban: PML.) rV. 251 Pest-Pilis-Solt vm. főispáni helyt.-nak ir. Ein. ir. 119/1861. 11 Csányi János (Kecskemét, 1788. márc. 30. - Kecskemét, 1870. jún. 29.) 1848/49-ben a város választott főbírája felterjesztésében védelmére kelt a hivatalképes lakosságnak. Arra hivatkozott, hogy az „Elöljárók mindig népválasztás útján jöttek létre ... valyon lehet e igazságosan, valamely veszedelmes forrongásnak nevezni, nem pedig természetes következésnek tartani azt, hogy ha a fellyebb elő adott rendszabályokhoz szokott, s azokban föl nevekedett nép, - azon hogy ha Elöljárói csupa kinevezés utján állíttatnak ki - még pedig, minden oldala mellé állított polgári testület nélkül - abban meg ütközik, és gyanakodóvá lesz?" Nem akartak hivatalt viselni a nép bizalma nélkül, meg azért sem, hogy a katonai erővel történő adóbehajtásnál elsősorban a hivatalnokokat terhelték katonai beszállásolással. Másrészt a beszállásolástól félő lakosság igyekezvén az adót - vagyonát pénzzé téve — befizetni, a hivatal sok túlmunkával járt. PML. IV. 251 Ein. ir. 119/1861.