Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

napi haladékot adva a város vezetőinek, hogy saját maguk hajlandók-e az adót beszedni. A közgyűlés határozata a törvénytelen (országgyűlésileg el nem fogadott) adó beszedésére elutasító volt. A császári katonaság október 26-án megkezdte az adó erőszakkal történő beszedését. A közgyűlés tiltakozott, a lakosság megtámadta a cs. kir. adóbizottmány tagjait. Október 30-án végül a képviselőtestület és a városi tanács lemondott állásáról.

7 A helytartótanács azonban nem fogadta el a lemondást. A képviselőtestület utolsó határozataként november 15-én megbízta a városi tanácsot, hogy ideiglenesen, addig míg az illető felsőbb hatóság őket másokkal fel nem váltja, minden közigazgatási és törvénykezési ügyben járjon el.

8 1861. november 5-től azonban új császári parancsok szabtak törvényt Magyarországnak. Az osztrák kormányzat azt ígérte, hogy csak provizórikusan (ideiglenesen) intézkednek, ehhez képest 4 éven keresztül ezek a szabályok maradtak érvényben. Indoklásul „a magyarországi helyhatóságok nagyobb részének féktelensége, s lázadással határos nyílt ellenszegülése" szolgált. Feloszlatták a még meglevő megyei bizottmányokat és városi képviselőtestületeket, katonai bíráskodást léptettek életbe, 12 haditörvényszéket állítottak fel az országban. Az igazságszolgáltatásra nézve az országbírói értekezlet határozatai voltak az irányadók. A városok képviselőtestületeinek feloszlatását követően külön rendelkezés engedélyezte a tanácsülések megtartását, de a nyilvánosság kizárásával.

9 Az elnyomó hatalom a maga fegyveres erejével ha megadásra nem is, a visszavonulásra általában rá tudta kényszeríteni az illúzióikban és reményeikben csalódottakat. Ebben nyújtottak segítséget a megyék élére újonnan kinevezett kormányhű főispáni helytartók. A városok ellenőrzésére királyi biztosokat rendeltek. Pest megye főispáni helytartójává s egyben Kecskemét királyi biztosává Kapy Edét nevezték ki. Kecskeméten 1861. november végére az ideiglenes tisztikar működése is megakadt. Csányi János polgárnagy (polgármester) így adott számot a lyezni — fogják". Ezek az egyletek sokesetben a néptömegek mozgalmainak . befolyásolására, a középnemesség irányító szerepének biztosítására szolgáltak fenti céljuk mellett. Az osztrák kormány teljesen bizalmatlan volt a honvédegyletekkel szemben és a megyénként, városonként összeírt honvédekben egy esetleg kirobbanó forradalom potenciális katonáit látták. LUKÁCS Lajos 1955. 276. o. Kecskeméten is megalakult a Honvédegylet. Első elnöke Lestár Péter 49-es százados volt. A honvédegyletek gyűléseket, tüntetéseket szerveztek. 1861. ápr. 14-én Kecskeméten is tüntetés volt, ahol a felvonulók az adófelügyelő lakóházának ablakait betörték és követelték az idegen hivatalnokok eltávolítását. LUKÁCS Lajos 1955. 280. o. 7 BKMÖL. IV. 1605/a Közgy. jkv. 1861. okt. 30. 274/1861. kgy. sz. Lemondásukat bejelentették a helytartótanácsnak, hogy 15 nap alatt intézkedni tudjon a város ügyeinek vezetéséről. A felterjesztést Csányi János polármester és Bagi László vitték fel. Nov. l-jén adták át Károlyi Lászlónak, a helytartótanács másodalelnökének. 8 BKMÖL. IV. 1605/a Közgy. jkv. 1861. nov. 15. 284/1861. kgy. sz. 9 SZABAD György 1967. 605. o.