Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Szabó Attila: Kecskemét adóterhei a XVII. sz. végétől 1848-ig

nács évenként határozta meg a várható termés mennyiségéhez képest a kivetett dézsma mértékét, valamint azt, hogy pénzen megváltható-e? (Pl. 1825-ben és 1826-ban akónként 3 váltóforint volt a megváltás összege.

84 1808. évi rendelet szerint „minden szőlőtulajdonos egy ember kapálótól dézsma fejében egy akó bort adni köteleztetett, hogy ezáltal a város jövedelmei gyarapodjanak."

85 A természetbeni adózás nemcsak az előzőekben ismertetett termeivényekre terjedt ki. Minden terméknek, munkának megállapították pénzbeli értékét, ugyanis „Némely Lakosoktul Adojoknak defalcatiojara, kész Pénz helyett Percipialt Naturalék"-ban számolták el az adót.

86 Pl. 1708-ban 313 tallér 3 garas 21 1/2 dénárt, 1715-ben 1027 tallér 11 dénárt, 1728-ban 340 tallér 5 garas 10 dénárt tett ki a városban a különböző élelmiszerek, ruhaneműek, használati eszközök után beszámított adó. (1728-ban ez a hadiadó értékének egytizedét jelentette.) A természetbeni adózás a legváltozatosabb területre terjedt ki. 1708ban pl. Paksi János, Tatai borbély és Bíró Mihály a következőket adta természetben: 87 Tallér Garas Dénár ,JPaksi János 2 font Borsot 2 Abroznak való öt sing gyolcsot 3 15 A szolgák dolmányához 3 rúd kapcsot 18 2 kötelet 1 1 lat szökfüvet 1 Sőtér úr Zászlóához réz szegeket 2 3 Tatai Borbély adott 2 font borsot 1 lat sáfránt és szökfüvet 2 1 24 2 kőső 3 1 6 Bíró Mihály csinált az urak számára 2 pár csizmát 1 3 adjutáns uraknak 1 pár kapczát 1 Az adóbeszámításba beletartozott olyan szolgáltatás is, mint 1728-ban „A Város Sütő Kemenczéjében valamely Árva Gyermek Lába megégvén azt Borbély János meggyógyította azért Adójában engedtek 4 tallért", vagy „Veszprimi Gergely egy lajstromot csinált... 2 garas 8 dénár".

88 84 1503. a. 1825. október 21., 1826. október 13. 85 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/B. 151. 86 1508. c. 87 Uo. 1708., 1715., 1728. 88 Uo. 1728.