Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Szabó Attila: Kecskemét adóterhei a XVII. sz. végétől 1848-ig

A természetbeni adózás fontos szerepet kapott a vizsgált korszakon végig. Beszámították a quártélyozást, a forspontot, a levélhordást, a „Veréb fej" beadást, a termény- és személyszállítást, a sófuvarozást stb. (Pl. 1771ben kihirdette a város, hogy ha „Valaki... adajára Keczer búzát fog a város házához hozni kilaja egy Forinton bé vétetődik."

89 A zab kilaját 30 krajcárral számolták el.) Az adószedők bevettek gyakran „so czédulákat" is.

90 Ha valakinek a sófuvarozásból eredő elszámolása az adótartozását „felül haladván", akkor megfizették az illető lakos részére a különbözetet. XVIII. táblázat A természetbeni adózás értéke 1816/17-ben, 1836/37-ben és 1846/47-ben. Szolgáltatás 1816/17 1836/37 1846/47 Szolgáltatás forint krajcár forint krajcár forint krajcár Zab-beadás 131 2 366 44 Sófuvar 1190 Ölfafuvar 77 Előfogat és kézimunka 116 2 309 393 42 Katonatartás 845 32 1257 1427 23 „Kártékony" állatok írása 54 Összesen 1093 30 2834 9 2187 49 A hadiadó és a megyei háziadó %-ban 11,5 11,3 7,2 Már a török-korban külön tisztségviselője volt az adószedésnek. A rangsorban a főbíró és a másodbíró után következett a „harmadik ... úgy mint Ado szedő Biro"

92 Az adószedésnél más városi alkalmazottak is segédkeztek „adóhajtó" minőségben. (1755/56 14 forint 25 1/2 krajcárt kaptak ezért a munkáért a csőszök.)

93 A királyi és városi adóval elmaradott ollyatén lakosok tartozásai behajtására" az 1840-es években „drabantokat" és éjjeliőröket is bevetettek.

94 A kertészek adójának beszedése a mezei csendbiztosra hárult „Kinek Különben is a Pusztákon járni, s a Pusztai Lakosokat esmérni Kötelessége."

95 (Ezért a munkáért megkapta az adó 10%-át.) 89 1504. c. Fasc. 9. 18/1771. 90 Uo. Fasc. 4. 2/1829. 91 1508. c. 1816/17., 1836/37., 1846/47. 92 1508. c. 1707. 93 Uo. 1755/56. 94 1504. c. Fasc. 9. 144/1843., Fasc. 9. 139/1846. 95 Uo. Fasc. 7. 28/1843.