Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Dr. Kuczy Károly: A kalocsai érsekség gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára

A haszonbérlés adataiból válogatva felvázolom a bérleti gazdálkodást - részben Csorna Karácsony pusztával kapcsolatban. (Helyenként éppen a puszta adataival megeró'sítve.) A major kiépítésében láttuk, tulajdonkép­pen RAUCH MÁRKUS bérlő volt az építkezést lebonyolító, végrehajtó személy. A költségeket részben visszatérítette az uradalom, illetve beszá­mították a bérleti díjba. (Lásd: a majorok kiépülése c. anyagrészt.) 29 Néhány bérleti adatot felsorolnék, hogy szélesebb legyen az áttekintés. Egy 1871. évi adat: az érsekség ,£)rágszél (: Uj-Drágszél) nevű birtokából 268 holdat bérel DRASKOVICS FERENC 1. 600 forintért" - meglepően hosszú időre: 1871. I. 1. - 1897. IX. 30-ig, negyed századra. A főkáptalani főpénztárban 400 Ft óvadékot kellett letétbe helyeznie. Ugyancsak DRAS­KOVICS bérli Öreg- és Kisberkét 2. 772 forintért, s az óvadéka 730 Ft. Időtartama: 1884. I. l-jétől 1896. XII. 31-ig. 1892-ben REUCH MÓR Csor­nakarácsonyt 9. 000 Ft-ért bérli. REICH MÁRTON Böd-Bakod pusztá-t 25. 000 Ft-ért. FREUND SÁNDOR 5. 000 Ft-ért Halász és Kas puszták-at. Izsák-on már több bérlő van, BLOCH MÓR és Tsa 10. 500 Ft ellenében. Legnagyobb bérleti összeget Nagyharta és Szentkirály birtokért özv. BRACHFELD JAKABNÉ és Tsa fizette: 38. 000 forintot. 30 A „megegyezési készséget" hangoztatva, ám bizonyos fenyegetés miatt elérte a bérlő (illetve ügyvéd fia), hogy az uradalom jószágkormányzójának tudta nélkül (s utólagos nehezményezése ellenére) a 12. 000 koronát meg­haladó adósságot elengedte GYÖRGY érsek (Császka György). A per „vé­letlen vagy szándékos elszámolási hibák miatt" véglegesen 5. 500 korona 1/2-1/2 arányú megosztásával zárult 1907-ben. Közben a Freund család (még sokgyerekes családi állapota ellenére is) megélhetését bőven biztosító földbirtokot vásárolt össze. Tehát mind a bérleten, mind a perben „nyertes" maradt. Csorna Karácsonypuszta bérlete (1885. I. l-jétől 1898. IX. 30-ig) a halászati joggal együtt 9. 000 cs. és k. („császári és királyi") forintért 29 Csorna Karácsony puszta majorjainak kiépítésében igen fontos szerepe van RAUCH MARCUSNAK. Mintaszerűen pontos szerződésekben kölcsönösen biztosították egymást az igazgatóval, hogy a bérlő tudomásul veszi az épületek uradalmi tulajdonjogát, s azt is, hogy kifogástalan állapotban kell átadni az épületeket. Az igazgató pedig biztosította a bérlőt, hogy a bérleti díjat beleszámítják az építési költségekbe, s ezen túl évi 4. 000 Ft-ot készpénzben fizet az uradalom. (Megjegyzendő: kamatról nincsen szó. A bérlő által finanszírozott építkezés tehát kedvező volt az érseki uradalomnak. Bizonyára olcsóbb bérlettel kompenzálta ezt.) 30 Halász és Kas puszták 500-600 hold közötti területét (Bátya-Fajsz-Miske-Dusnok falvak között) a dusnoki lakos Freund Sándor (és felesége, családja) évtizedeken keresztül bérelve, többször megújítva a szerződést, kiépítve a majort is. Freund Sándor azonban 1890-ben meghalt. Az 1891. évi negyedévenként esedékes bérleti díjak egyre csúsztak. A gazdaságvezetés emiatt érvényteleníti a szerződést, amit Freundné és családja nehezmé­nyezett, s még távolabbra kerülnek a bérleti díjat (adósságot) csökkentő törlesztések. Amikor az uradalom hatósági foglalást és végrehajtást akar elérni, a pusztai birtokon megjelenő végrehajtó semmilyen értéket nem talál, ugyanis saját birtokára (Dusnok határában), Kalocsára s máshova elhajtották a jószágot, elvitték a gazdasági gépeket, eszközöket. A bérlet felmondása miatt („szándékos tönkretétel" címen) Freundné pert indít Pakson praktizáló ügyvéd fia segítségével. így a foglalást és az árverezést kikerülve özv. Freund Sándorné követelt kártérítést.

Next

/
Thumbnails
Contents